A tizennégy válaszadó közül nyolc szerint a bank hétfőn 25 bázispontos emeléssel védi tovább inflációs célját, ami 7.5 százalékra vinné fel az alapkamatot.

Négy elemző számított újabb fél százalékpontos lépésre és csak ketten voltak, akik szerint a Monetáris Tanács ebben a hónapban nem nyúl a kamatokhoz.

Az elemzői konszenzus szerint a monetáris szigorítás 8-8.25 százalékos alapkamatnál éri majd el a csúcspontját, valamikor az év vége és a következő év közepe között.

Idén szeptemberre az augusztusi 3.5 százalék után 5.2 százalékos éves inflációt, decemberre már 6 százalékot vetít előre a konszenzus, a jövő év végére azonban a drágulás üteme 4.7 százalékra lassulhat.

Az elemzők és a devizakereskedők szerint a forint a belpolitikai fejlemények ellenére viszonylag stabil maradt, de megvan a veszélye a későbbi jelentős gyengülésnek, ha a politikai feszültség miatt késedelmet szenved a költségvetés hiányának csökkentése.

Az államháztartás hiány az elemzők szerint idén a GDP 10 százaléka lesz, jövőre pedig 6.8 százalék - ez lényegében megegyezik a kormány céljaival. Ez azonban több elemző szerint nem jelenti azt, hogy Magyarország megmenekül hitelminősítése további leértékelésétől.

Csak öt elemző válaszolt a Reutersnek arra a kérdésére: várható-e, hogy a Moody's leminősíti a magyar államadósságot. Négy elemző szerint igen, az év utolsó negyedében, és csak egy elemző mondta azt, hogy nem.