Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Ismét elhalasztották az orosz-ukrán gázmegállapodás aláírását

Továbbra sem tudott megegyezni Oroszország és Ukrajna a megemelt árú orosz földgáz szállításáról. Az erről szóló megállapodás aláírását már a második alkalommal halasztották el.

Egyezség helyett az orosz energetikai miniszter ismét figyelmeztette Ukrajnát, hogy a szállítási szerződésnek megfelelően szorítsa vissza gázfogyasztását.

Válaszul az ukrán miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy tartósan hideg időjárás esetén mérséklik az ipari fogyasztók ellátását.

Az orosz-ukrán szállításokkal összefüggő vita kihat az európai fogyasztókra is. Lengyelország rekordméretű napi fogyasztásról adott hírt, ami a hőmérséklet függvényében még magasabbra is emelkedhet.

Bosznia azt jelentette, hogy ellátása kritikussá vált, mivel már a hetedik napja a szükségesnél 25 százalékkal kevesebb fölgázhoz jut. Magyarország napi gázbehozatala 22 millió köbméterről 23 és fél millióra nőtt.

A megállapodást január 21-én kellett volna eredetileg aláírni. A BBC közölte: a felek a késlekedést hivatalosan azzal indokolták, hogy még néhány részletet tisztázni kell.

A brit közszolgálati médium ezzel szemben úgy értesült, hogy valószínűleg politikai okai is vannak a halasztásnak.

A megállapodást a hónap elején kötötte a két ország, azután, hogy Oroszország több napra beszüntette a földgázszállítást Ukrajnának, ami kiesést okozott több európai ország ellátásában is.

Az egyezmény értelmében Kijev az eddigi ár kétszeresét fizeti Moszkvának a gázért. A megállapodás miatt az ukrán parlament menesztette a kormányt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×