Legalábbis ez a tanulsága annak a történetnek, melyben egy magyar cég néhány éve többségi tulajdonosa lett egy szerb vállalatnak.
A magyar befektető több mint 10 millió eurós kárral számol, ezért most a szerb államot nemzetközi bíróság előtt perli.
Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.
Hiába próbálkozott éveken át Ják az illegális szemétlerakó felszámolásával, végső megoldásként a HulladékRadar maradt. Végigkísértük a helyzetet, és megmutatjuk azt is, mi történt.
The US president says he will strike Iran's power plants and bridges if Tehran does not reopen the Strait of Hormuz before an extended deadline expires.
11 °C
