Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Kazah-azeri olajszállítás

Kazahsztán és Azerbajdzsán rövidesen aláírja a kazahsztáni nyersolajnak a Baku-Ceyhan-i csővezetéken át történő szállításáról szóló megállapodást - közölte a kazahsztáni állami vállalat a KazMunaiGas vezetője.

A Kazahsztanszkja Pravdában közölt nyilatkozatában a cégvezető kifejtette, hogy a minisztériumok már minden kérdést letárgyaltak, és a megállapodást a közeljövőben aláírhatják.

A Baku-Ceyhan kőolajvezeték a tervek szerint napi több mint 1 millió hordó nyersolajat szállít majd a Kaszpi-tenger térségéből Törökország Földközi-tengeri kikötőjéhez. A mennyiség a világ nyersolajszükségletének 1 százalékát képes kielégíteni.

Kazahsztán korábban azt közölte: felkészült több mint napi 400 ezer hordónyi nyersolajnak a csővezetéken keresztüli szállítására. A két ország már évek óta tárgyalt a tranzitszerződés megkötéséről.

Kazahsztán 2004-ben 1,2 millió hordó nyersolajat termelt naponta és a kitermelést 2015-re napi 3,5 millióra akarja növelni, amivel a világ ötödik legnagyobb termelőjévé válna. Az ország kőolajtartalékai az energiaügyi minisztérium szerint 75 milliárd hordót tesznek ki.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×