Az elmúlt napokban megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord Svájcban, Németországban, Dániában, Csehországban és Lengyelországban, de Magyarországon is nagyon közel járunk hozzá. Tóth Tamás, a HungaroMet meteorológusa az InfoRádióban elmondta: a mostani hőhullám Franciaországból és környékéről indult, a napokban először ott születtek történelmi hőmérsékleti rekordok, ráadásul egészen meglepő helyeken. Eddig az Atlanti-óceán közelsége miatt elképzelhetetlennek tartották, hogy 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet alakulhasson ki, most azonban erre is volt példa egyes franciaországi területeken.

Néhány nappal ezelőtt bizonyos helyeken 42-43 Celsius-fokos hőmérsékleti értékeket mértek közel az Atlanti-óceánhoz.

Ez a hőségcentrum fokozatosan helyeződött át Közép-Európa térségébe, és lassan megérkezett a Kárpát-medencébe is, amely a mostani hét elején az egész kontinens egyik legforróbb pontja. Tóth Tamás kiemelte, hogy a korábban említett országok közül Csehországban vasárnap született új abszolút hőmérsékleti rekord, és érdekesség, hogy éppen olyan csúcsot mértek, mint ami a magyarországi rekord. A meteorológus emlékeztetett, hogy ez az érték 41,9 Celsius-fok, amit 2007. július 20-án Kiskunhalason rögzítettek. Hozzátette: látva, hogy mennyire meleg a légtömeg, Magyarországon is „veszélyben van” az eddigi hőmérsékleti csúcs.

Az éjszakák nemcsak nálunk, a Kárpát-medencében, hanem tőlünk nyugatra, illetve északra is rendkívül melegek voltak a napokban.

Németországban voltak olyan helyek, ahol nem csökkent a minimum hőmérséklet 29 Celsius-fok alá este, ami óriási rekordnak számít Európa legnagyobb gazdaságában is, ilyenre korábban nem volt példa.

„Trópusi éjszakák sorozata volt Európa nyugati és középső területein, ami a 20 Celsius-fok feletti minimum hőmérsékletet jelenti, és most ez Magyarországon is abszolút jellemzővé vált” – magyarázta a HungaroMet meteorológusa.

Ezekben a napokban nagyon sokan és nagyon sokszor beszélnek a hőkupoláról, amely kifejezést Tóth Tamás szerint inkább a média terjesztette el. Általában olyan időjárási helyzetekre használják, amikor egy-egy régióban „hosszasan megragad a meleg levegő”. Ilyenkor a magas légköri áramlási viszonyok olyanokká válnak, hogy egy anticiklon tartósan egy-egy adott terület felett marad az erős nyári besugárzás következtében, és a gyenge légmozgás miatt a süllyedő levegő tovább tud helyben melegedni. Ahogy a meteorológus fogalmazott,

ez olyan, mintha „egy láthatatlan fedő csapdába csalná” a meleg levegőt.

Ilyen esetben még az is előfordulhat, hogy akár egy félkontinensnyi területen is tartósan megreked ez a forró légtömeg, és nem tud kiszabadulni ebből az egyensúlyi helyzetből, illetve csak nagyon lassan mozdul tovább a légköri áramlatok során. Tóth Tamás a hőkupolát „látványos, metaforikus elnevezésnek” tartja, de úgy véli, az időjárási helyzetet, szituációt azért jól leírja, amikor az említett forró légtömeg csapdába esik.

Mint mondta, például a sivatagokban azért nem beszélhetünk hőkupoláról, mert ott hónapokig rendkívül magas hőmérséklet jellemző a nyári időszakban, és az európainál jóval magasabb értékeket mérnek. A sivatagokban ez tulajdonképpen klimatológiai adottság. Ott a magasabb földrajzi szélességek felé áramlik ilyenkor a meleg levegő, ami beesik az említett láthatatlan csapdába, és tartósan megmarad.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.

(A nyitóképen: jéggömbbe fagyasztott zöldséggel hűsíti magát egy zsiráf a római Bioparco állatkertben 2026. június 26-án.)