Mint írják, a csapadékhiány és a tartós hőség megviseli a fák és a bokrok mellett a füveket is. Ezért különösen fontos, hogy a városok és falvak zöldfelület-kezelésekor szakítsunk azokkal a rossz megoldásokkal, melyek rontják kertjeink és parkjaink ellenállóképességét. Ennek egyik legegyszerűbben megvalósítható és egyben leglátványosabb eleme

a meghagyó fűnyírás.

Ennek lényege, hogy ne nyírjuk le a füvet egyszerre mindenhol, a terület adottságaihoz igazodva hagyjunk meg nyíratlan, egybefüggő, legalább 1-2, de akár 50-100 m2-es foltokat is. Ezeket legalább egy, de akár két-három kaszálásból is érdemes kihagyni. Az ütemezés a gyepet alkotó lágyszárú virágtársulástól, a terület talajtani és az adott hetek-hónapok csapadékviszonyaitól, továbbá a rendelkezésre álló gépparktól is függ – a pontos területalapú választ települési viszonylatban a főkertész tudja megadni – teszik hozzá.

Az egyesület szerint nem megkerülhető a kérdés, hogy ez milyen előnyökkel jár?:

• a virágszőnyeg gyönyörködteti az embereket;
• csökkenti a talaj párolgási veszteségét, növeli terület vízmegtartó képességét;
• a gyep lágyszárú növényei virágot tudnak hozni, majd magot tudnak érlelni;
• a virágok beporzólegelőt jelentenek a térségben élő rovaroknak;
• a beérő magtermés táplálékot kínál a környék madarainak;
• a párásabb mikroklíma kedvezőbb vadászterületet jelent a sünöknek, gyíkoknak, madaraknak (például fekete és énekes rigó) és varangyoknak;
• a magas aljnövényzet pedig búvóhelyet kínál a fészket röpképtelenül elhagyó madárfiókáknak is.

– sorolják, kiemelve: mindezen előnyök ráadásul úgy valósulnak meg, hogy közben kevesebbet kell dolgoznunk!