Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Unsplash

Módosul a legendás útvonal, nagy vita lehet a túrázók körében

Mintegy húsz kilométeres változást vezetnek be az útvonalon, ami új településeket is érinteni fog. Összességében közel hat kilométerrel lesz hosszabb a megújult Kéktúra, háromszáz méteres szintkülönbséggel.

Az elmúlt időszak legnagyobb nyomvonal-módosítására készülünk: az Országos Kéktúra legkeletibb szakaszán (OKT-27), Kishuta és Füzér között jelentősen megváltozik a nyomvonal 2025. szeptember 19-től – írja hivatalos Facebook-oldalán a Kéktúra.

Mint írják, az előzmények több mint egy évre vezetnek vissza, amikor a Bózsva és Füzérkomlós közötti kerékpárút építése miatt 2024. augusztus 9-től módosult az Országos Kéktúra útvonala. Az érintett szakaszt kényszerűségből a Bózsva-Kisbózsva-Nyíri-Füzérkomlós között vezető közútra terelték, ám csak ideiglenesen.

„Most érkezett el az idő, hogy a hosszasan egyeztetett, majd véglegesített új nyomvonalat ténylegesen, a terepen is kialakítsuk. A munka jövő héten várhatóan keddtől csütörtökig fog zajlani, a változás pedig 2025. szeptember 19-től lép életbe” – áll a bejegyzésben.

Így előre tájékoztatnak minden túrázót, hogy fel tudjanak készülni, ha a közeljövőben ide készülnének. Érdemes tudni az új szakaszról, hogy

  • nagy mértékű, 20 km hosszú változásról van szó;
  • új településeket fog érinteni: Pálháza, Füzérradvány, Füzérkajata, Pusztafalu;
  • új bélyegző lesz Füzérradványban, a Bózsván lévő megszűnik (de ugyanoda lehet majd pecsételni);
  • az új nyomvonallal közel a felére csökkentettük az aszfaltos útszakasz arányát;
  • a teljes szakasz 5,8 km-rel lesz hosszabb, nagyjából 300 m-rel több szinttel.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×