eur:
408.43
usd:
385.52
bux:
77965.78
2024. november 20. szerda Jolán
fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
Nyitókép: Fortepan / Magyar Rendőr

Már 100 éves, de nálunk csak 60 - mi az?

Bár a magyar közvélemény a németeknek tulajdonítja az első autópályákat, de nem így van. Olaszországban építették az első ilyen utat még 1924-ben.

Az első magyar autópályát, az M1-M7 közös szakaszát,1964-ben építették. Két évvel később elkészült az M7-es Balaton felé vezető sávja Martonvásárig. 1967-ben már a jobb pálya Velencéig tartott. 1968-ban már Székesfehérvárig ért az M7-es balatoni sávja.

1970-ben – egy év kihagyás után – már a Balaton partjainál, Balatonaliga határánál tartott a jobb sáv. 1971-ben a 112-es kilométernél található kijáratig, Zamárdiig ért a Budapesttől távolodó oldal. 1972-ben nem folytatták az M7-est, hanem Budaörs és Martonvásár közt megépítették a főváros irányába is a pályát. 1973-ban Székesfehérvártól, majd 1975-ben Balatonaligától utazhattunk a főváros felé 2×2 sávon.

A magyar autópálya, kis jóindulattal, hiszen csak autóút volt, 60 éves, de a világon először 100 éve épetettek sztrádát. Nem véletlen a neve, hiszen Olaszországban történt ez - olvasható a vezess.hu cikkében.

Az Olaszországban található Autostrada dei Laghi autópályát azzal a céllal építették, hogy megkönnyítse a közlekedést az északolasz tavak között. A pályát hivatalosan 1924. szeptember 21-én adták át III. Vittorio Emánuele olasz király és az út tervezője, Piero Puricelli jelenlétében.

Az első ilyen autópálya irányonként csupán egy forgalmi sávval rendelkezett, de ezek igen szélesek voltak. Az út teljes szélessége 11 és 14 méter között mozgott, a burkolat pedig 18-20 cm vastag betonlapokból készült.

Ez a korai autópálya különbözött a mai gyorsforgalmi utaktól, mivel szintbeli útkereszteződésekkel épült.

Abban az időben sokan feleslegesnek tartották az autópályát, mivel kezdetben naponta csak néhány tucat autós használta – összehasonlításképpen, ma több mint 50 millió jármű közlekedik Olaszország útjain, míg 1924-ben mindössze 85 ezer autó volt az országban.

Az autópálya használatáért fizetni kellett, és a bevételek az építés és a fenntartás költségeit fedezték.

Egy érdekes részlet, hogy reggel 6 és 13 óra között menettérti jegyekre 20%-os kedvezményt biztosítottak. Továbbá, 1946-ig az útdíjszedők céges egyenruhát viseltek, és minden elhaladó jármű előtt tisztelegtek.

Címlapról ajánljuk

Schmidt Mária: a normalitás választása volt Amerikában, egyben egy elitellenes népszavazás

Donald Trump megválasztásával a reálpolitika és a kiszámatóság kerül előtérben az ideológia helyett, és ezzel kezelheti a konfliktushelyzeteket is – mondta Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a magyar–amerikai viszony változásáról, Európa szorult helyzetéről és kitért a közel-keleti válság lehetséges megoldásaira is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.20. szerda, 18:00
Takács Ernő
az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke
A tech papírok húzták az amerikai tőzsdéket, ralizott az Nvidia

A tech papírok húzták az amerikai tőzsdéket, ralizott az Nvidia

Felemás mozgásokat láthattunk kedd reggel az ázsiai piacokon, ezt követően Európában jó hangulatban indult a kereskedés, de hamar elfogyott a lendület. Gazdasági események szempontjából idehaza az MNB kamatdöntése volt izgalmas, Amerikában pedig a friss lakáspiaci adatokra ajánlott ma figyelni. Az európai tőzsdéken egyre nagyobb mínuszok voltak megfigyelhetők, miután a piaci szereplőket aggasztja, hogy Oroszországban jóváhagyták a nukleáris elrettentésre vonatkozó változtatásokat. A magyar piac ebben a miliőben is alulteljesített, az esést az OTP részvénye vezette. A tengerentúlon a technológiai részvények teljesítettek jól a mai kereskedésben, élen az Nvidiával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×