Infostart.hu
eur:
385.35
usd:
331.71
bux:
121997.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Időjárási őrület: szárazság, melegrekord, hőhullám

Európában a második legmelegebb volt a tavalyi év 1991 óta.

A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a 2022-es év az ötödik legmelegebb volt a Földön. Az éves átlaghőmérséklet 0,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát – ismertette Marton Annamária, éghajlati szakértő egy rövid videóban az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán közzétett videóban.

Európában a második legmelegebb volt a 2022-es év, a nyár pedig a legmelegebb. Hosszan tartó és intenzív hőhullámok sújtották Nyugat-és Észak-Európát. A kevés csapadék a magas hőmérséklettel és más tényezőkkel együtt aszályhoz vezetett.

Magyarországon is melegebb volt az átlagosnál a 2022-es év, hiszen az évi középhőmérséklet 11,8 Celsius-fok volt, ami országos átlagban 1,1 Celsius-fokos emelkedést jelent. Az átlagnál szárazabb is volt a tavalyi év, mivel országos átlagban 497 mm csapadék hullott, mely 1991-2020 közötti időszak átlagának négyötöde.

Az adatok alapján 2022 bekerült a tíz legmelegebb év közé Magyarországon,

és a 2019-es és 2018-as évek mögött a harmadik helyre került.

A tavalyi hőmérséklet illeszkedik a globálisan emelkedő trendbe, mert az elmúlt 122 évben 1,5 fokkal emelkedett a hőmérséklet Magyarországon. Az április jóval, míg a március és a szeptember csak kicsivel volt hűvösebb a normánál. A nyári hónapok belekerültek a top 10-be a magas hőmérséklet miatt, így

összességében a tavalyi nyár rekordnak számít 1901 óta.

Az év nagyon enyhén kezdődött, majd lehűlt az idő. Az enyhe februárt száraz tavasz követett, ami kedvezett az éjszakai lehűléseknek. Május végétől forró nyár vette kezdetét több rövidebb, vagy nagyon intenzív hőhullámmal. Szeptember második felétől a hónap végéig az átlagnál hűvösebb idő volt jellemző. Ezt követően hosszú "vénasszonyok nyara" jellemezte az őszt. December közepén téliesebb idő alakult ki, majd karácsony előtt megenyhült az idő.

Száraz időjárás

Az év első három hónapja rendkívül száraz volt: a január a hatodik helyre került a száraz januárok között. A március csupán azért nem került be a legszárazabb hónapok közé, mert a hónap utolsó napjaiban érkezett egy mediterrán ciklon. Áprilisban az átlagnál több csapadék hullott. Májustól nyár végéig alapvetően száraz időjárás uralkodott, nagyobb területi különbségekkel. Szeptemberben csapadékosra váltott az időjárás, így a kilencedik legcsapadékosabb szeptembert hagytuk magunk mögött 1901 óta.

Szeptembert egy rendkívül száraz október követett, ami a nyolcadik helyre került a legszárazabb októberek sorában. Végül egy csapadékos decemberrel zárul az év: december 9-én hullott országos átlagban a legtöbb csapadék az év során.

A 17. legszárazabb év volt 2022. A csapadékösszeg nem érte el az 500 mm-t, az elmúlt 122 évre 4,1 százalékos csökkenést mutatott az éves összeg. Az ország nyugati részén kimutatható a csapadékmennyiség szignifikáns változás: itt nagyobb területen 10 százalékos csökkenés látható.

  • A legmagasabb mért hőmérsékletet, 41,4 Celsius fokot július 23-án mértek Hódmezővásárhelyen, Kiskunfélegyházán és Szikáncson,
  • a legalacsonyabb hőmérsékletet januárban Pocsajon mérték -18 fokkal,
  • a legnagyobb évi csapadékösszeg majdnem elérte a 800 mm-t,
  • a legkisebb évi csapadékösszeg pedig alig haladta meg a 300-at. A legnagyobb 24 órás csapadékösszeg 123 mm volt Tiszakarádon július 30-án.
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×