"Egyelőre úgy tűnik, valóban zsákban hozza a meleget Sándor, József és Benedek" – állapította meg Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. A népi hiedelem szerint ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha pedig nem, akkor hosszú, lucskos őszre kell felkészülni.

Sándor a tavasz kapunyitója, az első meleget hozó nap. Az igazi természeti tavasz pedig József napján köszönt be. "József napján kezdték el a szántást, ilyenkor fogadták a fecskéket" – mondta a néprajzkutató. Ezen a napon szokták a méheket is kiengedni: Csongrád megyében a gazda a következő szavakkal engedte ki a méheket: "Atya, Fiú, Szentlélek, Isten nevében induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok!"

Azt is mondták, hogy amilyen idő van József napon, olyan lesz Péter-Pál napján, és a szénahordáskor is.

A mai fülnek különös, hogy József napjától jártak a gyerekek mezítláb.

Benedek napja a bencés rendet alapító Szent Benedek, Európa védőszentjének ünnepe. A bukovinai székelyek szerint ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár – sorolta a március 21-hez kapcsolódó hiedelmeket Tátrai Zsuzsanna.

"Ilyenkor fokhagymát szenteltek, amelynek aztán gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén pedig az ilyenkor duggatott hagymát Bertalan napján, augusztus 24-én szedték fel. A háztetőre rakták, hogy hét nap érje a napsugár, és hét éjszaka a harmat. Ennek főzetével a tífuszos betegek fejét és a hasát mosogatták" – mondta .

A hiedelmek szerint Benedek feladata az volt, hogy kieresztette a zsákból a szárnyas bogarakat, és ehhez a naphoz kötődik az a népi megfigyelés is, miszerint a magában szálló szarka rossz időt jelez a határban. Ha viszont párban repül, hamar megjön a nap fénye, ereje. Tátrai Zsuzsanna szerint az eddigi jelek arra mutatnak, hogy hosszú, meleg nyárra számíthatunk.