Bár a kibocsátott nitrogén-dioxid mennyisége az elmúlt évek során csökkenő trendet mutatott az Európai Unió a 27 tagállama és a szigetországok fővárosaiban, annak szintje még így is meghaladja az ENSZ Egészségügyi Világszervezet határértékeit – írja a Portfolio.
A WHO szerint a NO2-koncentráció 24 órás átlagának nem szabad meghaladnia a 25 mikrogramm/köbméter értéket, míg éves időtávon a 10 mikrogramm/köbmétert. A Centre for Research on Energy and Clean Air említett jelentése szerint jelenleg
évente több mint 430 ezer európai veszíti életét a magas NO2-szintek következtében,
ami csaknem 60 százalékkal 180 ezer alá csökkenhetne a WHO-ajánlásokhoz történő igazodással.
Ezzel együtt 2016 és 2021 között a legtöbb uniós fővárosban mérséklődött a nitrogén-dioxid-koncentráció szintje. Sőt, 2005 és 2020 között lényegében feleződött a nitrogén-oxidok kibocsátása az EU-ban.
Az európai fővárosok között ugyanakkor nagy különbségek vannak a nitrogén-dioxid-kibocsátás tekintetében. A NO2-szennyezés Tallin, Helsinki és Stockholm városaiban a legalacsonyabb, míg a legrosszabbul e szempontból Párizs, Ljubljana és Róma teljesít.
A CREA minden uniós fővárosra kiszámolta, hogy az adott település kibocsátása éven belül pontosan mikor éri el és haladja meg a WHO éves határértékeit. E szerint Párizs NO2-kibocsátása tavaly már március 31-én túlszárnyalta azt az értéket, amelyet a WHO szerint az egész év során legfeljebb elérhetett volna.
Budapest már április 25-én elérte az éves határértéket,
vagyis itt a hatodik legsúlyosabb a NO2-szennyezési helyzet a 28 vizsgált város közül. Közvetlenül Budapest után Bukarest következik (április 26.), míg a régióban a legkevésbé Pozsonyban kedvezőtlen a helyzet, ahol 2022-ben augusztus 30-án érték el az éves határértéket.
A légszennyezési határértékek folyamatos túllépése miatt az Európai Bizottság a tagállamok többsége ellen már számos kötelezettségszegési eljárást indított. Magyarország ellen – más tagországokhoz hasonlóan – a határértéket tartósan meghaladó szálló por (PM10) szintek, illetve a nitrogén-dioxid szintek tartós túllépése miatt is indult ilyen eljárás.
A nitrogén-oxidok kibocsátásának problémájával a magyar kormány 2021-es Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiája is foglalkozik a 2050-es klímasemlegesség elérésének lehetőségeit vizsgálva, 2011 óta pedig rendelkezik a Kisméretű Szálló Por (PM10) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programjával is.