Infostart.hu
eur:
375.85
usd:
318.5
bux:
128199.41
2026. február 27. péntek Ákos, Bátor
Nyitókép: Jerome Tisne/Getty Images

Kiderült, milyen rossz hatása lehet a szájvíznek

A szakemberek szerint legalább félórát javasolt várni az öblögetéssel fogmosás után, és csakis a javasolt ideig és mennyiségben szabad használni őket.

A Semmelweis Egyetem kutatói hosszú ideig vizsgálták a szájöblítők egészséges hámsejtekre gyakorolt hatását. A szakemberek több alapvegyületet és nyolc kereskedelmi forgalomban kapható szájvizet teszteltek laboratóriumban. A vizsgált koncentrációk, és a kutatáshoz mért hosszú kezelés alapján minden vegyület toxikus hatású, de a kísérlet túlmutatott a rendeltetésszerű használat ajánlásain - írja az Semmelweis Médiasarok.

A káros baktériumok megnövekedett mennyisége különböző betegségeket, például fogszuvasodást, ínygyulladást okozhat, valamint hozzájárulhat a rossz szájszag kialakulásához. A káros baktériumok, vagyis a patogén flórák csökkenésében lehet szerepe a szájvizeknek, ezért javasolják az orvosok. "Mivel a szájöblítőket otthon mindenki szakmai felügyelet nélkül használhatja, meg szerettük volna vizsgálni, hogy a túlhasználatuk károsíthatja-e a száj egészséges hámsejtjeit" – mondta dr. Kőhidai Zsófia, a Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztikai Tanszékének klinikai orvosa, egyben a tanulmány első szerzője.

A kutatók a szájvizekben leggyakrabban megtalálható alapvegyületeket – a klórhexidin-t, a cetilpiridinium-kloridot és a hipertiszta klór-dioxidot –, illetve több különböző szájvizet teszteltek a gyártók által javasoltnál kisebb és nagyobb koncentrációkban. Nem találtak arra vonatkozó korábbi vizsgálatokat, hogy a szájvizek milyen gyorsan mosódnak ki használat után, így hosszabb ideig, 48 órán át folyamatosan tesztelték a szájban is megtalálható egészséges íny hámsejteket a vegyületeket tartalmazó folyadékokban. A kutatók folyamatosan figyelték a sejtek számának alakulását, a vizsgálat végén pedig egy biztonsági index alapján sorolták be a tesztelt anyagokat.

Megállapították, hogy a legtöbb vizsgált alapvegyület és szájvíz kisebb vagy nagyobb fokú pusztítást végzett az egészséges hámsejtekben a tesztidőszakban.

A legbiztonságosabbnak a hipertiszta klór-dioxid bizonyult, a legnagyobb morfológiai változásokat pedig a klórhexidin és a cetilpiridinium-klorid tartalmú szájöblítők okozták az egészséges sejtekben.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy a toxikus hatások mellett a sejtek ellenállóképessége is változott a különböző koncentrációjú vegyületeknél, tehát ennek hátterében egy összetett folyamatsor lehet.

„A kutatás legfontosabb konklúziója, hogy a szájvizeket csak a csomagoláson szereplő ajánlásnak megfelelően, és a fogorvossal egyeztetve szabad használni."

– tette hozzá dr. Kőhidai Zsófia. A szekértő szerint túlhasználat esetén persze nem arra kell gondolni, hogy az emberek elvesztenék a fogaikat, hiszen a szájvíz az evéssel-ivással kimosódik a szájüregből, de kellő figyelem nélkül hosszabb távon károsodhatnak az egészséges hámsejtek.

„A koncentráció, az idő, és a komponensek együttese határozza meg, hogy milyen lesz az adott szájvíz hatása. Eredményeink alapján, általánosságban elmondható, hogy inkább az alkoholmentes szájöblítők használata javasolt, mert az alkohollal való rendszeres öblögetésnek is lehetnek káros hatásai” – hangsúlyozta dr. habil. Kőhidai László egyetemi docens, a tanulmányt készítő munkacsoport vezetője.

Címlapról ajánljuk
Gyulay Zsolt a felújított Hungaroringről: áprilisban teljes gőzerővel elindulunk

Gyulay Zsolt a felújított Hungaroringről: áprilisban teljes gőzerővel elindulunk

Áprilisban nyit a Hungaroring. A főépület felújítása után a versenyirányítási központ is bekerült a főépületbe, már megvan a végleges helye – mondta az InfoRádióban Gyulay Zsolt elnök-vezérigazgató. Arról is beszélt, milyen felújítások vannak még hátra, és a várakozásait, megérzéseit is megosztotta az idei Forma–1-es szezonnal kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.27. péntek, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?

Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?

A BellResearch 2024-es adatai szerint a mikrovállalatok mindössze 35%-a, a KSH mérése szerint a kisvállalkozásoknak 63,5%-a rendelkezik saját weboldallal, miközben a sikeres piaci jelenléthez ma már elengedhetetlen a teljes körű digitális megjelenés. Ebben a helyzetben kap különös jelentőséget a Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" kezdeményezése. Négy, a programban részt vevő vállalkozással beszéltünk, akik azt emelték ki, hogy a honlap számukra nem plusz egy felület a közösségi médiában történő megjelenés mellett, hanem egy központi, professzionális bázis lett. A megszólalók szerint az új weboldal legnagyobb hozadéka a bizalomépítés és az első benyomás erősítése, az információk átlátható, egy helyre rendezett bemutatása, valamint az, hogy a közösségi média mellett végre olyan stabil online jelenlétük lett, ami hosszú távon is fejleszthető, és később az értékesítést, a foglalásokat vagy a tudatos tartalomépítést is támogathatja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×