Infostart.hu
eur:
379.46
usd:
321.8
bux:
131542.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Utah, 2016. november 14.Közeli telihold, úgy nevezett szuperhold emelkedik a horizonton a Grand Canyonban 2016. november 14-én. Legutóbb 1948-ban volt, és legközelebb 2034. november 25-én lesz újra ennyire közel a Hold a Földhöz, mint ezen a napon. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
Nyitókép: Jim Lo Scalzo

Narancssárga szuperhold tűnik fel az égen

A Hold Földről látható látszólagos mérete ekkor lesz a legnagyobb. Szerda éjjel érdemes figyelni.

Magyar idő szerint szerdán este 11 órakor mintegy 357 ezer kilométer távolságra lesz tőlünk a Hold, ami azt jelenti, hogy égi kísérőnk mintegy 10 százalékkal nagyobbnak és 30 százalékkal fényesebbnek tűnik majd, mint amekkora a telihold szokott lenni.

Az égi jelenség évente változó, hogy hány alkalommal fordul elő, legutóbb idén június 14-én volt megfigyelhető, a legközelebbi szuperhold pedig 2023. augusztus 1-jén lesz látható - mondta az érdeklődésére Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagásza.

A látványos jelenséget az okozza, hogy a Hold és a Föld távolsága változó, mivel a Hold Föld körüli pályája nem kör, hanem ellipszis alakú. Szuperhold akkor fordul elő, amikor a Hold a Földhöz legközelebb esik, egyidőben a teliholddal. Ez a távolság a júliusi telihold idején mintegy 357 258 kilométer.

A Hold narancssárga árnyalatát a fénytörés okozza.

A magasan járó holdat vakítóan fehérnek látjuk, mivel fénye vékonyabb légrétegeken keresztül ér el hozzánk. Amikor viszont alacsonyan jár, a légkör, amelyen a fénynek át kell haladnia, sokkal vastagabb.

A Hold fénye valójában a Napé, különböző hullámhosszokból áll, amelyeket a természetben például a szivárvány színeiben láthatunk. Azért látjuk narancssárga színűnek a Holdat, mert a hullámhosszok közül a kék jobban szóródik az atmoszférában, mint a vörös. Minél vastagabb légrétegen nézünk keresztül, annál több kék fény szóródik szét, miközben a vörös sugarak könnyen átjutnak a légrétegeken.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

2025-ben hivatalosan teljesítette az 5 százalékos növekedési célt a világ második legnagyobb gazdasága, de a felszín alatt egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A kínai GDP-bővülés motorja szinte kizárólag az export lett, miközben a fogyasztásbővülés lanyha, a beruházások pedig csökkennek. A rekord külkereskedelmi többlet rövid távon stabilizálja a pályát, de növeli a külső kereslettől való függést és a geopolitikai kockázatoknak is kitettebbé válik a konjunktúra. A GDP-adat így inkább elfedi a strukturális feszültségeket. Az elmúlt két évtizedben többször temették már a kínai „csodát”, de a rendszer rendre alkalmazkodni tudott, kérdés, most ez hogyan történhet meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×