Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pexels.com

Sikeresnek tűnik az egyik legveszélyeztetettebb állatért indított harc

Mintegy 1300-ra növekedett a világ egyik legritkább és leginkább veszélyeztetett majomfajának, a fehérfejű langurnak a populációja Délnyugat-Kínában, ahol az 1980-as évekre alig háromszáz példány maradt belőlük.

A fehérfejű langurok (Trachypithecus poliocephalus) száma a Vietnammal határos Kuanghszi Csuang autonóm régióban a 2003-ban rögzített 598-ról 2012-ig 937-re, 2022-ig pedig mintegy 1300-ra emelkedett – közölte hétfőn a rezervátum, ahol a ritka majomfaj él.

A fehérfejű langur a világ egyik legveszélyeztetettebb főemlősfaja lett populációjának az elmúlt fél évszázadban tapasztalt erőteljes csökkenése miatt, amelyért elsősorban az orvvadászat és az élőhelyük elpusztításával járó emberi tevékenység a felelős.

A majmok a Cocsiang és a Mingcsiang folyók közti karszthegyeken élnek egy 80 négyzetkilométeres védett területen, amelyet a regionális kormányzat hozott létre 2005-ben. A terület 2012-ben állami szintű természetvédelmi régióvá lett, ami azt jelentette, hogy még több energiát fordíthattak a majmok védelmére.

A rezervátumon belül eddig 47 hektárt állítottak helyre úgy, hogy azok alkalmasak legyenek a langurok élőhelyének. A széttöredezett előfordulási helyeik összekapcsolására úgynevezett ökológiai folyosót hoztak létre, táplálásukra egy botanikus kertet alakítottak ki, és megfigyelésükre, védelmükre videokamerás rendszert helyeztek üzembe.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×