A park állatorvosai kedden vizsgálhatták meg először a most hathetes hím utódot, amely féreghajtót és oltást is kapott - közölte Révészné Petró Zsuzsa oktatási osztályvezető.
A tenyészpár az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkezett a nyírségi megyeszékhely látványosságába, a 15 éves nőstény cseh, míg 16 éves párja francia állatkertből.
A varikölyök a felnőttekhez hasonló ügyességgel mozog kifutója mászófelületein és az anyatej mellett már kóstolgatja az édes lédús gyümölcsöket is. Szemének színe az első két hétben kék volt, majd sárgává változott, vörös mintázata a fák lombkoronájában kiváló rejtő színt biztosít számára.
A Madagaszkár szigetén őshonos vörös vari a makifélék családjának legnagyobb termetű faja. Testhossza a farkával együtt 110-120 centiméter, súlya 3-4,5 kilogramm között változik. Nappal aktív állat, elsősorban a fák lombkoronájában tartózkodik, ahol előszeretettel fogyasztja a gyümölcsökből, magvakból és nektárból álló táplálékát.
A többi makifajtól eltérően nem hordozza kicsinyét a testén, hanem a saját maga építette fészekben hozza világra száz napnyi vemhesség után fejletlen utódját, aki másfél-két hetes korban merészkedik ki először a biztonságot nyújtó menedékből. A faj egyedeinek kommunikációjában a vizuális és szagjelek mellett a hangjelzések a legfontosabbak:
olyan harsogó kiáltásuk van, mint egy horrorfilm hangeffektusa.
Különleges fajnevét a bennszülöttek adták: napimádó szent állatnak, "vari candanas"-nak nevezték, mivel előszeretettel sütkérezik úgy, hogy arcukat a nap felé fordítják.
Szent állat mivoltuk évszázadokig védelmet nyújtott nekik élőhelyükön, ám a civilizáció megszüntette ezt a védettséget, napjainkban az orvvadászat és élőhelyeik erőteljes zsugorodása miatt állományaik drasztikusan csökkennek.
A vörös varit a Természetvédelmi Világszövetség a kritikusan veszélyeztetett fajok között tartja számon, ezért is fontos a zárt tartási körülmények közötti koordinált tenyésztésük.