A köznyelvben „sütőtöknek” hívott kabakosok az úgynevezett téli tökök: ezeket biológiai érettségükben szedik le. Magyarországon – a területalapú támogatási adatok szerint – mintegy 1800 hektáron termesztenek sütőtököt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb a termőterület (közel 600 hektár), de Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is 200 hektár fölött van. Az egyik híres, elterjedt hazai fajta a Nagydobosi, illetve jellemző még a Kiszombori, az Óvári hengeres és az Orange (sonkatök).
Hazánkban a sütőtökfogyasztás mennyisége évről évre lassan növekszik, és az őszi-téli hónapokra koncentrálódik. A sütőtök íze édes, textúrája kellemes. Formája és színe nagyon sokféle, lehet narancssárga és kerek, de akár hosszúkás vagy szögletes, kékes, zöld, szürke, fehér héjú. Beltartalmi értékét a nagy karotintartalom, C-vitamin-tartalom, a magas kalcium- és foszfortartalom adja, valamint magas a szénhidráttartalma.
Amit a zöldségesek, áruházak általában Halloween-tök néven árulnak, az biológiailag a cukkini, a patisszon és a spárgatök rokona. Utóbbiakat étkezési célra még zsengén szedik le, de termésük éretten – ahogy a Halloween-tököt is leszedik – már kemény és ehetetlen.
Magyarországon a Halloween-tök dísztípusa terjedt el, ami nem ehető. Az úgynevezett Halloween-tök nagy, narancssárga színű, és alapvetően díszítési célra szánt, nem étkezésire. Többféle Halloween-tök kapható hazánkban, a 2-3 kilós fajtáktól (Gomez F1 – élénk narancssárga) a 9-18 kilósakig (Cronus F1 – enyhén lapos, bordázott termésű). Érdemes tudni, hogy különösen a kisméretű, dekoratív fajták sok keserűanyagot (Cucurbitacin) tartalmaznak. Ezek a keserű ízű tökök mérgezők lehetnek, de az ízük jellemzően elég kellemetlen, ami jó esetben elveszi a kedvet az elfogyasztásuktól.
