Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Zivatarfelhők Nagykanizsa felett 2019. július 7-én. Heves zivatarok veszélye miatt narancssárga (másodfokú) riasztást adott ki Nyugat- és Délnyugat-Dunántúl egyes részeire az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nyitókép: MTI/Varga György

Zivatarmenetrendet adott ki a meteorológiai szolgálat

Most már tényleg jön a hidegfront, az utolsó meleg este a csütörtöki volt.

Többfelé heves zivatarokkal, valamint nagy mennyiségű csapadékkal érkezik a hidegfront pénteken.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzése szerint zivatarveszély miatt Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével az egész országra figyelmeztetéseket adtak ki; Veszprém, Somogy, Baranya és Zala megyében másodfokú figyelmeztetés van érvényben.

A felhőszakadás veszélye miatt is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki Budapestre, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megyére. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyére a nap folyamán várható jelentős mennyiségű csapadék veszélye miatt is figyelmeztetnek.

A meteorológiai szolgálat azt írta: a délelőtti, déli órákban nyugaton az eső, zápor mellett zivatarok jelenhetnek meg. Délutántól a Dunántúlon egyre nagyobb számban alakulnak ki zivatarok, nyomukban felhőszakadással, viharos (60-90 kilométer/órát elérő) széllel.

Elsősorban a Dunántúl déli és középső tájain heves zivatarok is várhatók, így lokálisan

90-100 kilométer/órát meghaladó szélrohamok és nagy méretű jég

is előfordulhat. Kora este a zivatarrendszer várhatóan átterjed a középső országrészre, Duna-Tisza közére, majd gyengülő intenzitással a keleti országrészre is. Késő este ugyanakkor az érkező hidegfronthoz társulva nyugat felől újabb hullámban várható intenzív eső, zápor, zivatar, illetve a szél is több helyen viharossá fokozódik. A felhőszakadások mellett éjfélig kiemelten a Dunántúl északnyugati részén területi átlagban is elérheti a csapadékmennyiség a 20-30 millimétert, illetve szombat hajnalig általában a Dunántúl északi felén helyenként 50 milliméter feletti összeg is hullhat.

Az előrejelzés szerint pénteken a maximumhőmérséklet az Alföldön és a Dunántúl déli részén még elérheti a 25-29 Celsius-fokot, ettől északra 20-24 fok várható. A hőmérséklet késő este északnyugaton 12, 13, délkeleten, keleten még 20, 21 fok körül alakul.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×