Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay

Felejtsék el hüttét, durva tilalmat jelentett be Ausztria

Az osztrák kormány betiltotta a bulizást a sípályáknál a következő téli szezonban, Tirol tartomány vezetője pedig sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyik síterepen korábban sokan elkapták a koronavírust.

A kormány azután hozta meg ezt a döntést, hogy egyre több európai ország adott ki utazási figyelmeztetést nem csak Bécs városára, hanem az osztrák alpesi régióra is a koronavírus-fertőzöttek növekvő száma miatt. Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtótájékoztatón jelentette be az intézkedést, hozzátéve azonban, hogy a turisták mehetnek síelni, étkezhetnek étteremben, és részt vehetnek kulturális eseményeken.

"De a síelés az eddig ismert formában nem lesz lehetséges"

- jelentette ki Kurz, utalva a számos síterepen az esti zárás után kezdődő bulikra.

A kül- és beltéri bárok csakis az ülő vendégeknek szolgálhatnak fel ételt és italt, mindezt annak érdekében, hogy megelőzzék az alkoholgőzös mulatságokat. Este 10 órakor pedig zárniuk kell Ausztria hegyvidéki régióiban. A sajtótájékoztatót mindössze egy nappal azután tartották, hogy különböző országokból több mint ezer ember csoportos pert indított az osztrák kormány ellen a koronavírus-járvány kezelésének szerintük rossz módja miatt a népszerű ausztriai Ischgl-síterepen. A felperesek állításuk szerint a tiroli városban vagy annak környékén fertőződtek meg.

Günther Platter, Tirol tartomány vezetője csütörtökön részben bocsánatot kért.

"Nagyon sajnálom, hogy ilyen sokan fertőződtek meg Ischglben"

- jelentette ki a kormány bécsi sajtótájékoztatóján. Platter mindazonáltal hangsúlyozta, hogy senki sem tehető személy szerint felelőssé a fertőzésekért egy világjárvány során. A hegyvidéki tartományban a gazdaság harmada és a munkahelyek negyede függ a turisztikai ágazattól. Az osztrák kormány nemrég kiterjesztette a maszkviselési intézkedést, és 10 főre korlátozta a magánrendezvények résztvevőinek létszámát a koronavírus-fertőzés terjedése elleni fellépés részeként. A napi újabb esetszámok 800 fölé nőttek az elmúlt napokban az egy hónappal ezelőtti körülbelül 300-hoz képest.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×