Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Semmelweis Egyetem

A fogbeültetési megoldásokról is szól a következő Semmelweis Egészség Nap

A 250 éves jubileumát ünneplő Semmelweis Egyetem interaktív, lakossági, népegészségügyi programjának október 1-jei állomásán mintegy ötven online előadáson vehetnek részt az érdeklődők.

Ezúttal a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika, a Szemészeti Klinika, a Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, illetve a Fogorvostudományi Kar szakemberei várják interaktív előadásokkal, konzultációval és szűrővizsgálati lehetőséggel az érdeklődőket. A programok ingyenesek, de regisztrációkötelesek.

Az egyik kiemelt téma a fogbeültetés lesz, tekintettel arra, hogy nagyszüleink kivehető protéziseitől néhány évtized alatt eljutottunk az állkapocsba ültetett titán implantátumok elterjedéséig, vagyis ma már sokféle megoldás létezik ezen a területen.

Szájhigiéné és fogegészség szempontjából Magyarország európai viszonylatban, a kifogásolható fogápolásnak köszönhetően, nem áll túl jól. A problémát nem is feltétlenül a fogmosás hiánya okozza, hanem a nem megfelelő fogmosási technika, illetve a fogköztisztítás elmaradása. Így már fiatal korban előfordul a fogvesztés, ami az életkor előrehaladtával nő, ugyanakkor az idős emberekre jellemző teljes fogatlanság aránya az elmúlt évtizedekben sokat csökkent – ismerteti az egyetem honlapján dr. Bérczy Kinga, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika szakorvosa.

Mikor lehet állandó fogbeültetést választani? Mikor csak kivehetőt? Hogyan történik a műtét? Mennyi időt vesz igénybe a gyógyulás? Hogy mutat az implantátum a szájban? Milyen érzés ennek viselése? – ezekre a kérdésekre is választ ad a szakember „A fogbeültetés aktuális kérdései” című előadása a Semmelweis Egészség Napok október 1-jei programján.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×