Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: pixabay

Új szempontok alapján végzik az autók töréstesztjét

Szigorodtak a szabályok az Euro NCAP töréstesztjein, amelyeken az Európában forgalmazott autók biztonságosságát vizsgálják. Más másként szimulálják a baleseteket is.

Sőt, a vezetést segítő rendszereknek is magasabb követelményeknek kell megfelelniük. A technológia fejlődése nyomán ugyanis a több mint két évtizede működő European New Car Assessment Program, vagy ahogyan a legtöbben ismerik: Euro NCAP.

Az ADAC szerint egyik legfontosabb változás a baleseti szimulációnál következett be - idézte a német autóklub összegzését a Pénzcentrum. Eddig a szakértők a tesztelt járművet egy álló, deformálható objektumnak ütköztették. Az új rendszeben viszont már ugyanakkora sebességgel ütköztetik őket össze, hiszen így pontosabban szimulálhatók a közúti balesetek. Eddig 64 kilométer per órás sebességgel vágták neki az autókat a tesztobjektumhoz, ám a jövőben egy 1400 kilós, gördülő tesztsorompóval fognak ütközni a tesztalanyok - mindkettő 50 kilométer per órával halad a másik felé.

Emellett az elektronikának, a baleset-megelőző rendszereknek is fontos szerepe lesz ezentúl a törésteszteken, hiszen kiemelten vizsgáljk, hogy azok mennyire tudják elkeülni, enyhíteni a baleseteket. Az öt csillagos teszthez ezekből a legmodernebbekre van szükség.

Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a passzív biztonságra is, eddig ezt nemigen vizsgálták. A nagyobb járművek esetében (pl. a SUV-ok) ezentúl a gyártóknak nemcsak az utasok, hanem a többi közlekedő (kerékpárosok, gyalogosok, a többi autós, stb.) biztonságára is ügyelniük kell.

5 csillagos minősítéshet az autónak annyi ütközési energiát kell elnyelnie, hogy például egy elütött gyalogos, kerékpáros ne sérüljön meg súlyosan.

Európában csak 2022-től lesz kötelező a vészfékező rendszer beépítése, de az Euro NCAP már most szigorít ebben a tekintetben az értékelés során.

Az utasok biztonságát vizsgálva ezentúl 60 kilométer/órás oldalsó ütközést szimulálnak az 50 helyett, és 100 kilóval több súlyt is tesznek rá, amivel 50 százalékkal növekszik az ütközési energia. Újdonság még, hogy nem csak azoknak az utasoknak a sérüléseit vizsgálják, akik a becapódás oldalán ülnek, hanem minden ülésbe tesznek bábukat.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×