Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay.com

Riasztó ütemben olvad az arktiszi jég

Az elmúlt tizenöt évben egyre fogy északon a jégréteg, a melegedő víz miatt ráadásul alulról folyamatos az olvadás, télen sem áll le. A meleg tengeri áramlatok mostanra nagyobb jégveszteséget okoznak, mint a légkör felmelegedése. A kutatók attól tartanak, hogy az Északi-sark környéke sosem lesz már a régi.

Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint nagyobb a baj az Északi-sark környékén, mint eddig gondolták: a melegedő tengervíz évente nagyjából egy méternyivel csökkenti a jégréteg vastagságát, ráadásul a folyamat a felszíni olvadással ellentétben egész évben kifejti a hatását – írja a Qubit.

Emiatt

a víz hőmérsékletének emelkedése már nagyobb károkat okoz a sarki jégrétegben, mint a légkör felmelegedése.

A meleg áramlatok az Atlanti-óceánból indulnak, majd a Golf-áramlat meghosszabbításaként érkeznek északra. A meleg tengervíz miatt Norvégia északi partjairól és északnyugat-Oroszországból már eltűnt a téli parti jégréteg is.

Megjegyzik, a melegebb áramlatokat általában egy hidegebb vízréteg választja el a jégtakarótól, azonban a tanulmány vezető szerzője, Tom Rippeth óceanográfusa szerint a felmelegedés fokozódásával ez megváltozik: ahogy nő az így alulra szorult víztömeg hőmérséklete, feljebb emelkedik, és eléri a jeget. Mindez az északi áramlatok erősödésével, a jégréteg fogyásával együtt pedig tovább rombolhatja a jeget – ezzel együtt pedig

teljesen átalakíthatja az Északi-sark időjárását.

Sőt, az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának (NCAR) adatai alapján a klímatudósok arra jutottak, hogy a terület klímája visszafordíthatatlanul megváltozott, ezért a sarkvidéki éghajlat definíciójának megváltoztatását javasolják. Az NCAR kutatói attól tartanak, hogy nem csupán definíciós kérdésről van szó: az északi jégsapka olvadása valószínűleg már megállíthatatlan, öngerjesztő folyamat, egy brit klímamodell szerint már 2035-ben eltűnhet a jégréteg a nyári időszakokban.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×