Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Nyitókép: Forrás: fkf.hu

Most különösen nagy jelentősége van a zöldhulladék-égetés betiltásának

Egyre több településen tiltják be a zöldhulladékok égetését Magyarországon. Ezt mondta az InfoRádiónak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Hozzátette: szoros összefüggés van a légszennyezés és a vírusos légúti megbetegedések súlyossága között, így a koronavírus-járvány miatt még a korábbi éveknél is sürgetőbb a zöldhulladék-égetés csökkentése.

„A zöldhulladék égetésének betiltását már régóta szorgalmazza a levegő munkacsoport, s ennek most különösen nagy jelentősége van a koronavírus-járvány idején – mondta Lukács András. – Két ok miatt is. Akit szennyezett levegő ér, az hajlamosabb súlyosabb betegséget elkapni a koronavírus miatt. Egyrészt azért, mert a szervezetét legyengíti a szennyezett levegő, illetve, ha hosszabb távon ki volt téve szennyezett levegőnek, akkor eleve legyengült az immunrendszere. Ezen kívül a rövid ideig tartó magas légszennyezettség is komoly befolyással lehet a szervezetre, számos tapasztalat van arról, hogy ilyen körülmények esetén a kórházi kezelések, a kórházi bejelentkezések száma növekszik. ”

Így folytatta: „További gond, hogy a légszennyező részecskékre, amelyek például fűtésből, lakossági égetésből, közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből kerülnek a levegőbe, rátamadhat, sokszor rá is tapad a koronavírus, így terjed. Ilyen esetben a koronavírus akár három órán keresztül is fertőzőképes marad, s viszonylag nagyobb távolságokra is eljuthat.”

Beszélt arról is, hogy szervezetükhöz nagyon sok panasz érkezett az elmúlt években is a zöldhulladék égetése miatt, mondván, hogy nem tudnak szellőztetni, nem tudják a ruhákat sem kitenni, mert egyszerűen áramlik be a füst a kertjükbe, vagy az ablakon keresztül a házba. Ráadásul panaszolták azt is, hogy nem csupán zöldhulladék égetése folyik, hanem abba bedobnak mindenféle éghetőt, szemetet, műanyagot, s ez még tovább súlyosbítja a problémát.”

Hangsúlyozta: önmagában a zöldhulladék égetése is nagyon súlyos légszennyezési problémát okoz, de ha még erre rádobnak műanyagot, egyéb szemetet, akkor nagy mennyiségben kerülnek szó szerint halálos mérgek a levegőbe.”

Lukács András javaslattal élt a zöldhulladék megfelelő tárolásával kapcsolatban: „Elsősorban komposztálni kellene, s ez egy másik, nagyon fontos probléma, hogy olyat égetünk el, ami tulajdonképpen egy nagyon fontos és szükséges anyag, mert a zöldhulladékból humuszt lehet készíteni, s az a talajnak egy nagyon fontos tápja. Tulajdonképpen jót teszünk vele a talajnak, s egy értékes anyagot nem pazarolunk el. A komposztálást kellene népszerűsíteni. Gyakorlatilag mindenütt megoldható, de ha mégsem, akkor az önkormányzatoknak kellene elszállítani. Az önkormányzat egyébként különböző eszközök, például ágdaráló kölcsönadásával is tudná segíteni azt, hogy megfelelő módon kerüljön feldolgozásra a zöldhulladék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×