Infostart.hu
eur:
364.21
usd:
330.83
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Nyitókép: Pixabay.com

Nem rettegni kellene, hanem büszkének lenni

Ősidőktől vetélytársként tekintett rá az ember és irtotta, vadászta, pusztította, ahol csak érte. Olyannyira, hogy nyelvünkből is eltüntette az eredeti magyar nevét.

Farkasszempontból nagyot változott a világ az elmúlt évszázadokban. Egyedszámuk nagyban lecsökkent, bár tény, hogy a 1970-es évektől a faj szaporodása bizonyítottá vált az Északi-középhegységben. Nagyobb fordulópontont a 2004-es, valamint a 2014-es pusztító viharok jelentették a Tátrában, amely a farkasok élőhelyét is nagyban megtépázták, így azok a déli irányba terjeszkedve telepedtek meg hazánkban is – olvasható a Bükki Nemzeti Park oldalán.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint az itteni farkasok a néhány száz négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve családokat alkotnak. Létszámuk, falkanagyságuk azonban évről évre változik. A Természetvédelmi Őrszolgálat kameracsapdákkal és egyéb nyomok gyűjtése segítségével folyamatosan figyelemmel kisérik a létszámukat és aktivitásukat.

A szakemberek meglátása szerint a Bükk területén tartósan jelenlévő egyedek száma jelentősen nem fog változni. A szaporulatnak csak mintegy a fele éli túl az első két évét, a többiek a különböző betegségek, tapasztalatlanságuk miatt szerzett sérülések miatt pusztulnak el.

És az illegális elejtés is komolyan károsíthatja az farkasállományt.

Ugyanakkor úgy vélik, a farkasok bükki jelenlétének egyértelműen örülni kell. Mint olvasható, „e karizmatikus nagyragadozó faj puszta jelenléte is kiemelkedő természetvédelmi értéket jelent, nemzeti büszkeségre is okot ad.” Megtelepedésük pozitív hatással bír az erdei életközösségek természetes folyamatainak érvényesülése terén, segítve a vadgazdálkodást. Cáfolható az a tévhit is, hogy a nagyragadozók jelentősen zavarják, sőt, elüldözik a területen élő vadászható vadfajokat.

Azt is megjegyzik: a középkori legendákkal ellentétben

a farkasok nem tekintik zsákmánynak az embert,

ha kirándulót érzékelnek, akkor szinte kivétel nélkül olyan formában visszahúzódnak, hogy azt mi észre sem vesszük. Bár valóban, sokszor az erdei utakat is használják a területbejárásaik során, de messziről érzékelik az emberszagot, vagy hallják a hangjukat és lekerülik őket, arról nem is beszélve, hogy elsősorban az éjszakai órákban aktívak.

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×