Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Elégedetlen az Európai Parlament, nagyobb szigort vár

A méhek és más beporzók védelmének szigorúbb szabályozását kérte az Európai Parlament szerdán az Európai Bizottságtól.

A Strasbourgban elfogadott állásfoglalás célzottabb intézkedéseket kér annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a beporzó rovarok számának drasztikus csökkenését. Az állásfoglalás arra is felszólítja a bizottságot, hogy

vezessen be egy közös európai indikátort a növényvédő szerek csökkentésének mérésére.

Az indikátor annak a jelzésére szolgálna, hogy mennyire sikeresek a méhek és más beporzók védelmében hozott nemzeti szintű intézkedések.

A parlament azt is indítványozta, hogy a növényvédő szerek használatának csökkentése váljon a közös agrárpolitika kardinális elemévé a jövőben.

Az állásfoglalás szerint nem elégségesek azok a javaslatok, amelyeket a bizottság fogalmazott meg a méhek védelmében. A képviselők ezért teljes körű és megfelelő forrású cselekvési program kidolgozására kérték a bizottságot.

A beporzók elengedhetetlenek a biológiai sokféleség fenntartásához, a mezőgazdaság működéséhez és számos növényfaj reprodukciójához.

Az Európai Unióban a gabonafajták 84 százalékának, a vadvirágfajok 78 százalékának létezése nagy részben az állati beporzástól függ.

Az unió éves mezőgazdasági termelési értékéből 15 milliárd euró közvetlenül a beporzó rovarokhoz köthető.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×