Infostart.hu
eur:
371.58
usd:
338.41
bux:
143073.41
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: Pixabay

Ha ezeket a jeleket tapasztalja magán, azonnal menjen orvoshoz

Magyarországon 150-200 ezer embert érint a szívelégtelenség, közülük 70 ezer szorulna szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Szeptember 30-án, a Szívünk napja elnevezésű rendezvényen ingyenes szűrővizsgálatokkal várják az érdeklődőket a budai Millenárison.

Amikor a szív izomzata képtelenné válik a szív pumpafunkciójának fenntartására, azaz arra, hogy megfelelő vérrel, és ennek révén elegendő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal lássa el a különböző szerveket, szöveteket, szívelégtelenségről beszélünk. Ekkor a szív ugyancsak képtelenné válik arra, hogy a perifériás szervek, szövetek területéről elszállítsa a vért, és ezzel együtt a salakanyagokat és a széndioxidot.

Fontos a szívelégtelenség időbeni felismerése és kezelése,

de mik a jelek és mik a teendők? Melyik életkorban a leggyakoribb, illetve milyen típusai vannak? Mire figyeljünk? Mennyire gyakori és mennyire veszélyes? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához nyújt segítséget a Magyar Kardiológusok Társaságának tájékoztatója.

A szívelégtelenségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg:

  1. Az egyik a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata képtelen megfelelő összehúzódásra és ezért nem képes megfelelő mennyiségű vér továbbítására, tovább pumpálására.
  2. A másik a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata nem képes megfelelően elernyedni, és ezért nem képesek a szív kamrái megfelelő mennyiségű vért magukba fogadni, s ez teszi lehetetlenné a vér megfelelő mennyiségének továbbítását”

— mondta Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.

A szívelégtelenség két formája ugyanazokkal a tünetekkel jár.

A betegség enyhébb formáiban a betegek csak fizikai megterhelésnél éreznek nehézlégzést, vagy kifáradást. Ezek a tünetek később egyre kisebb terhelés hatására jelentkeznek, majd nyugalomban is fellépnek.

Jellegzetes tünetei még a kórképnek:

  • a boka körüli duzzanat,
  • a gyakori éjszakai vizeletürítés,
  • az éjszaka rohamokban jelentkező nehézlégzés,
  • a rendetlen szívdobogás.

Fontos, hogy figyeljünk ezekre a tünetekre és jelentkezésük esetén forduljunk orvoshoz.

Különösen fontos ez azok esetében, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük

pl. magas vérnyomás, koszorúér betegség, billentyű betegség, ritmuszavar stb.; az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye, mint azoknál, akik nem szenvednek ilyen betegségekben” - figyelmeztet a kardiológus.

Fontos tudni, hogy a szívelégtelenség gyakori kórkép. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 1,5-2 százalékát érinti, ami hazai viszonylatban 150-200 000 beteget jelent. A betegség előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő.

Míg 40 év alatt a szívelégtelenség előfordulása kisebb, mint 1 százalék, addig a 80 év feletti populációban a gyakoriság meghaladja a 10 százalékot.

Sajnos, a kórkép prognózisa meglehetősen rossz. A diagnózist követő egy éven belül a betegek kb. 15-20 százaléka meghal, a súlyos nyugalmi panaszokkal bíró betegeknek pedig csupán fele éri meg a következő évet. Nagyon gyakran kerülnek ezek a betegek kórházi felvételre is, ami jelentősen rontja ennek a betegcsoportnak az életminőségét”- hangsúlyozza Dr. Habon Tamás kardiológus, a Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője.

A szívelégtelenség, főleg a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség kezelésére ma már kiváló gyógyszeres kezelési lehetőségeink vannak.

Azon betegek számára, akik a gyógyszeres kezelés alkalmazása mellett nem javulnak megfelelően hatékony eszközös kezelések állnak rendelkezése, a speciális pacemakerektől kezdve, a keringés támogató eszközökön át egészen a szívtranszplantációig.

A kezelésnek ez a meglehetősen komplex rendszere azonban csak akkor alkalmazható igazán hatékonyan, ha a betegeket jól szervezett ellátó rendszer keretében, úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon gondozzák.

Magyarországon ez az ellátási forma még nem mindenütt áll a betegek rendelkezésére.

A Magyar Kardiológusok Társasága az elmúlt évek során sokat tett, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a szívelégtelenség ambulanciák az ország minden pontján elérhetővé váljanak.

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy bár napjainkban a szívelégtelen betegek döntő többségét nem lehet meggyógyítani, a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek minél teljesebb körű felhasználásával hosszú időre tünetmentessé, vagy közel tünetmentessé lehet tenni őket, jelentősen javítva ezzel az életminőségüket. Ezen túlmenően ma már jelentősen meg tudják hosszabbítani a szívelégtelen betegek életét, el tudják érni azt is, hogy a betegek életük minél kisebb részét töltsék kórházban, távol családjuktól, szeretteiktől - áll a Magyar Kardiológusok Társaságának tájékoztatójában.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Budapest a villamosok városa, különösen hosszú hálózattal rendelkezik, és már járnak elektromos buszok is a fővárosi közösségi közlekedésben. Az elektromos hajtás a jövő iránya – mondta Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve, hogy ezzel együtt nem lenne jó cél csak elektromos járműveket üzemeltetni. Beszélt arról is, mennyi dízel buszt lehet kiváltani elektromossal vagy trolival, és mennyi elektromos járműhöz lehet elég áram Budapesten.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Egyre zsúfoltabbak a budapesti hajléktalanszállók, új férőhelyeket nyitott a főváros

Egyre zsúfoltabbak a budapesti hajléktalanszállók, új férőhelyeket nyitott a főváros

Bár a budapesti éjjeli menedékhelyek még nem érték el kapacitásuk felső határát, a tavalyihoz képest tartósan magasabb kihasználtság miatt egyre zsúfoltabbak a szállások. A főváros új férőhelyeket nyitott, és a kormánnyal is tárgyal további ellátóhelyek kialakításáról. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint egyelőre nem látnak összefüggést a szállók fokozott igénybevétele és a betétdíjas palackok gyűjtésének elterjedése között. A következő Fővárosi Közgyűlés előtt tartott háttérbeszélgetésen szó esett a parkolási rendszer átalakításáról, a jövő évi költségvetésről, a vízhálózat állapotáról és a főváros klímaalkalmazkodási terveinek fogadtatásáról is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×