A cég egyik szóvivője hivatalosan bocsánatot kért a "malőrért". Mint fogalmazott, a közösségi oldal irányelvei ugyan nem engedik a meztelenséget ábrázoló vagy sugalló tartalmakat, ám a szobrok kivételt képeznek, ezért engedélyezni kellett volna a bejegyezést.

A mintegy 30 ezer éves Willendorfi Vénuszról készült fotót az olasz művészetpártoló Laura Ghianda posztolta ki a Facebook-oldalára, ám azt nem helyénvaló tartalomnak minősítette a Facebook és törölte, annak ellenére, hogy az olasz nő négyszer fellebbezett a döntés ellen.

A The Art Newspaper honlapján korábban megjelent cikk szerint Ghianda első decemberi Facebook-posztját, amelyben elítélte a közösségi oldal cenzúráját, több mint hétezren osztották meg. A felháborodott nő akkor azt üzente, hogy az "emberi kultúra és a modern intellektualizmus elleni háborút nem fogják tolerálni".

A Willendorfi Vénusz a bécsi Természettudományi Múzeum gyűjteményének ékköve. A mindössze 11 centiméteres szobrot, amelyre 1908-ban bukkantak Wachau térségében, a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának tartják a művészettörténészek.

A bécsi múzeum januárban maga is kérte a Facebookot, engedélyezze, hogy a Vénusz-szobrot továbbra is a maga meztelenségében mutassák be. "A látogatók soha nem panaszkodtak a női alak meztelenségére. Nincs ok arra, hogy befedjük a Willendorfi Vénuszt, eltakarjuk meztelenségét sem a múzeumban, sem a közösségi oldalon" - reagált korábban az intézmény.

Nem ez az első alkalom, hogy a Facebook művészeti alkotásokat cenzúráz, február elején tárgyalta egy párizsi bíróság Frédéric Durand-Baissas francia tanár keresetét, aki beperelte a közösségi oldal működtetőit, mert lezárták oldalát, amikor posztolta Gustave Courbet világhírű alkotását, A világ eredetét, mert az a meztelen női altestet, beleértve a szeméremtestet ábrázolja. Az ügyben várhatóan március 15-én hoznak ítéletet.