Infostart.hu
eur:
375.33
usd:
317.85
bux:
127083.87
2026. február 25. szerda Géza

Szabadság a világ körül - így állnak a magyarok

A magyaroké az európai átlag a szabadságok terén, míg az amerikaiak kapják a legkevesebb fizetett szabadságot a világon – mutatta ki egy kutatás.

Vannak országok, ahol a munkavállalók évente akár 40 napot is élvezhetnek szabadnapként, az amerikai munkavállalók csupán nem fizetett szabadságra jogosultak, igaz 10 napnyi nemzeti ünnepnap nekik is jár. A 77 országban jelenlevő, a világ munkavállalóinak helyzetét vizsgáló szervezet, a Mercer's Worldwide Benefit and Employment Guidelines és a független gazdasági kutatóintézet, a Center for Economic and Policy Research (CEPR) felmérése világszerte megmutatta a nyaralási juttatások közötti különbségeket: 64 országban legalább 10 év szolgálati idővel rendelkező munkavállalókat vizsgáltak, akik 5 munkanapot dolgoznak egy héten.

A brandtrend.hu-n ismertetett adatok szerint az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, ahol nem jár fizetett szabadság. A brazilok 30 fizetett munkanapot kapnak, ami mellé még 11 napnyi nemzeti ünnep is jár.

Európában az Egyesült Királyság dobogós helyen áll az éves szabadságolások tekintetében – nekik 28 nap fizetett szabadság jár átlagosan, igaz ebbe a nemzeti ünnepek is beletartoznak.

Európa többi része is jól teljesít a szabadságolás versenyében: Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban és Svédországban 25 szabadnapot vehetnek ki a munkavállalók egy évben. Az osztrákok emellé még 13 ünnepnapot is kapnak, így összesen 38 napot tölthetnek szabadságon, ám árnyalja kicsit a helyzetet, hogy az osztrák munkavállalóknak a szombatot is ki kell íratniuk, még akkor is, ha azon a napon egyébként nem dolgoznának. Jól állnak a franciák is – 36 nap szabadság jár nekik a nemzeti ünnepekkel együtt.

Indiában már ilyen rózsás a helyzet: a munkavállalók 12 napot kapnak (igaz, ez a nemzeti ünnepeikkel összesen 28 nap). Kínában 10 nap jár (a nemzeti ünnepekkel együtt 21 nap), Thaiföldön pedig 6 nap a kötelező szabadság időtartama (a nemzeti ünnepekkel együtt 22 nap).

Magyarországon 20 nap kötelező alapszabadság jár,

ezzel abszolút az európai átlaghoz tartozunk Észtországhoz, Ciprushoz, Németországhoz, Görögországhoz, Olaszországhoz, Írországhoz hasonlóan. Az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól.

„Más kérdés, hogy ez a gyakorlatban is teljesül-e” – mondja Simonyiné Tóth Judit, a Simonyi & Tóth Tanácsadó Iroda vezetője. „Sokan nem mennek egy hétnél több szabadságra és vannak, akik csak 1-2 napot vesznek ki alkalmanként. Pedig a minimum kéthetes, egybefüggő szabadság lehet igazán pihentető. A munkáltatók érdeke is lenne minderre figyelni, hiszen, ahogy a mondás tartja, aki nem tud ellazulni, nem tud megfeszülni sem.”

Tóth Judit szerint sok cég szabadnapokban kompenzálja a túlórát.

„Számos vállalat ténylegesen kötelezi az alkalmazottakat arra, hogy mikor és mennyi szabadnapot vegyenek ki az olyan időszakokban, mint például a július-augusztus; ám egyes munkáltatók nem engedélyezhetnek két hétnél több szabadságot egyhuzamban. Bizonyos iparágakban, jellemzően az építőiparban is, meghatározott időszakok vannak kijelölve a szabadságra, például augusztus és az év vége, de a két időpont között nem mehetnek szabadságra a munkavállalók” – mondta el az ügyvezető.

„Bevett gyakorlat az is, hogy a gyártó cégeknél az előre betervezett leállások alatt kell szabadságra menni, sok cégnél pedig a karácsony és az újév közötti időszakot is kötelezően ki kell venni. Mindez azt mutatja, hogy az iparág, a szezonalitás és a cégvezetés bizonyos esetekben meghatározza a szabadság ütemezését, természetesen a törvényi szabályozás figyelembevételével. Emellett mindig megjelenik a magánéleti háttér, mint befolyásoló, alkalmanként kényszerítő feltétel.”

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton: az oroszoknak az Ukrajna feletti kontroll kell, erről nem fognak letenni

Bizonyos gumifogalmak segíthetnek Oroszországnak győzelemként eladni bizonyos megegyezéseket, Ukrajnának pedig egy írott garanciarendszer lehet a reménye arra, hogy az orosz nyomás legalább katonailag csökken – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Értékelte a magyar-ukrán kapcsolatok rendezésének, a magyar érdekek képviseletének lehetőségeit is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.26. csütörtök, 18:00
Győri Enikő
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×