A különadót a gyártókra terhelik és azt két év alatt vezetik be, hogy a gyártók addig megváltoztathassák termékeik cukortartalmát - közölte a miniszter.

Osborne hangoztatta, hogy cukrozott üdítőitalok jelentik az egyik fő tényezőt a gyerekelhízásban. "Hivatali időmre visszatekintve nem akarom majd azt mondani gyerekeim nemzedékének, hogy bocsánat, tudtunk a cukrozott italok problémájáról, tudtuk, hogy betegséget okoz, de visszahőköltünk a nehéz döntésektől és nem tettünk ellene semmit" - mondta a miniszter a parlamentben.

Tavaly publikált hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában a 2-15 éves gyerekek 28 százaléka, a felnőttek 61,9 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ami az egyik legrosszabb mutató Európában.

A pénzügyminiszter szerint évente az egészségügyi kiadások fele, 27 milliárd font (10 620 milliárd forint) megy el a elhízás miatti megbetegedések (köztük a szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz) kezelésére Nagy-Britanniában.

Az ötéves gyerekek a testsúlyukkal egyenlő mennyiségű cukrot fogyasztanak el évente. Szakértők azt jósolják, hogy egy generáción belül a fiúknak több mint fele, a lányoknak 70 százaléka lesz túlsúlyos vagy kövér - hívta fel a figyelmet John Osborne.

A kormány terve szerint a 100 milliliterenként 5 grammnál több cukrot tartalmazó üdítőkre vetnék ki az "egészségügyi büntetőadót", amely évi 520 millió font bevételt hozna az államkasszának. Az így keletkező többletbevételből megdupláznák az iskolai sport támogatását.

Osborne szerint egy átlagos doboz kóla 8 teáskanálnyi cukrot tartalmaz, némelyik akár 13 teáskanálnyit is. Az adó mértéke literenként 18 penny (70 forint) lenne a mérsékelten cukrozott és 24 penny (95 forint) az átlagosnál is több cukrot tartalmazó üdítők esetében.

Jamie Oliver brit sztárséf, aki maga is kampányolt a parlamentben a cukoradó mellett, lelkendezve fogadta a bevezetésről hozott döntést, amelyet "bátornak, logikusnak és minden értelmes ember által támogatandónak", "zseniális hírnek" nevezett.

A világban eddig csak pár ország vetett ki különadót a cukrozott üdítőitalokra, így Franciaország 2012-ben, Mexikó 2013-ban, a Dél-afrikai Köztársaságban pedig 2017-ben vezetik be. E különadó 2014-ben 309 millió euró (96 milliárd forint) többletbevételt hozott Franciaországban, ahol a pénzügyminisztérium hasonló bevételre számít belőle 2015-ben és 2016-ban is.

Több országban elbuktak a hasonló kísérletek, például Romániában, ahol 2010-ben a gyorsétteremláncok ellenállása miatt voltak kénytelenek elállni a tervtől.