A visszeresség jellemzője, hogy a vénabillentyűk működése sérül, az erek veszítenek rugalmasságukból, illetve az izompumpa nem dolgozik megfelelően. Ezek hatására a vér pangani kezd, így az erek kitágulnak. Bár az állapot sokszor genetikai okokra vezethető vissza, ám gyakran a túlsúly és a mozgásszegény életmód okozza a panaszokat, melyeket az ülő-és az állómunka csak tovább ront - hívta fel a figyelmet az érsebész főorvos.

Hozzátette: az érfal erősítése és a keringés javítása ezért kiemelt jelentőséggel bír a visszérkezelés terén.

Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen mozgásformát végzünk - hívta fel a figyelmet.

Mivel a visszértágulatokra megnövekedett vénás nyomás jellemző, ezért kerülendőek az olyan sportok, melyek jelentős fizikai terheléssel járnak. Éppen ezért a súlyzós, izomépítős edzésektől tartózkodni kell, vagy az edzést feltétlenül kompressziós harisnyában kell végezni.

A kutatások szerint az úszás, a sík terepen való séta, enyhébb kocogás és a kerékpározás a legelőnyösebb a visszérrel küzdők számára, mivel mindhárom segít a vénás pangás megszüntetésében és az izompumpa fokozásában. Ez utóbbi főleg az úszás előnye, ráadásul ekkor a hideg víz össze is szűkíti az egyébként kitágult ereket, és a vízen való úszás kiiktatja a gravitáció okozta káros hatást is - mutatott rá Dr. Sepa György.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a sportolni vágyó fokozatosan szoktassa hozzá magát a testmozgáshoz, valamint semmiképp se hagyja ki a bemelegítést és a nyújtást. Érdemes továbbá rendszeresen vénatornát is végeznie.

A rendszeres mozgás, bár sokat segíthet a visszértágulatokon, de előrehaladott esetben komolyabb beavatkozásra van szükség. Hajszálerek kialakulása esetében a szkleroterápia jelenthet gyors segítséget, kisebb visszértágulatokra a rádiófrekvenciás kezelés nyújthat megoldást, míg előrehaladott esetben rádiófrekvenciás műtétre van szükség.