Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Sydneyben, Szingapúrban és Jokohamában is elsötétült több nevezetesség

A sydneyi operaház és a nevezetes kikötői híd az első híres látványosságok között borult sötétbe szombaton a Föld órája elnevezésű globális környezetvédelmi esemény keretében, amelynek idei központi helyszíne Szingapúr volt.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) kezdeményezéséhez idén több mint 150 ország csatlakozott. Világszerte mintegy 7000 városban alszanak ki a fények helyi idő szerint este fél 9-től egy órára, hogy felhívják a figyelmet az energiatakarékosság fontosságára és a klímaváltozás elleni küzdelemre.

Ausztráliában, ahonnan a kezdeményezés 2007-ben elindult, idén a klímaváltozásra különösen érzékeny Nagy-korallzátony került a kampány középpontjába. Az ABC News online tudósítása szerint Canberrában a parlament épülete előtt 4000 gyertyával írták ki a "Lights out for the Reef" (Kapcsoljuk le a fényeket a zátonyért) szöveget.

A kampány keretében olyan világhírű építmények borulnak sötétségbe 60 percre, mint a New York-i Empire State Building, Párizsban az Eiffel-torony vagy Moszkvában a Kreml.

A kampány nagykövete idén Pókember volt. Sourav Roy, a WWF szóvivőjének indoklása szerint azért egy szuperhőst választottak idén a kezdeményezés arcának, mert remélik, a népszerű képregényfigura arra ösztönzi az embereket, hogy csatlakozzanak az akcióhoz.

Ennek megfelelően a globális esemény idei központjában, Szingapúrban A csodálatos Pókember 2. című film főszereplői, Andrew Garfield, Emma Stone és Jamie Foxx vezetésével kapcsolták le a fényeket. A központi eseménynek helyet adó Marina Bay több mint 60 ikonikus épületének díszkivilágítását kapcsolták ki egy órára.

Jokohamában, ahol a héten több mint száz ország kormányának képviselői és tudósok gyűltek össze, hogy megszerkesszék és jóváhagyják az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentését, mintegy 40 jelentős épületben hunytak ki a fények. A Föld órájának kezdetét megelőző visszaszámlálást húsz Pókember-jelmezbe öltözött gyerek vezette. A fények lekapcsolása után egyperces néma csenddel emlékeztek a 2011-es japán földrengés és cunami áldozataira.

Londonban a Buckingham-palota, a Tower híd, a Trafalgar tér, a Szent Pál-székesegyház és a Wembley Stadion is csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az Egyesült Államokban a San Franciscó-i Golden Gate híd, New Yorkban a Times Square, Seattle-ben a Space Needle is elsötétül. Las Vegasban több szálloda és kaszinó kapcsolja le káprázatos fényjátékát.

A globális eseményt azonban kritika is kísérte. Bjorn Lomborg dán politológus szerint például a kampány keveset tesz a globális felmelegedés valódi problémái ellen, és elvonja a forrásokat más ügyektől. "Ez a globális elsötétítés rossz üzenetet küld" - véli Lomborg, hozzátéve, hogy míg a világon több mint egymilliárd ember szimbolikusan lemond a nélkülözhető elektromos áramról évente egy órára, addig a fejlődő világban 1,3 milliárd ember nap mint nap elektromos áram nélkül él.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×