Maros Éva elmondta, hogy az ukrán delegáció - köztük Zvarih Vladiszlav - a Háborúban Elhunyt Áldozatok és Politikai Üldözöttek Emlékének Megörökítését Intéző Állami Tárcaközi Bizottság, illetve a Honvédelmi Minisztérium engedélyével - a napokban végezheti kutatói tevékenységét Szikszón, az érintett területen.

Az említett részen 1941 és 1944 között temettek el háborúban elhunyt szovjet katonákat - köztük Zvarih Vladiszlav hozzátartozóját is -, majd egy hősi emlékművet is állítottak a tiszteletükre. Zvarih Vladiszlav kutatásai szerint legalább hatszáz katona került akkor a sírba - mondta a kommunikációs vezető.

Hozzátette: Szikszó önkormányzata még 1999-ben kezdeményezte a Honvédelmi Minisztérium hadisírgondozó bizottságánál a szovjet katonai temető áthelyezését a városi köztemetőbe a kegyeleti szempontok figyelembe vételével. Arra is vállalkoztak, hogy az áthelyezési munkálatokat végző mintegy tíz embert ilyen jellegű előképzésben részesítik.

Zvarih Vladiszlav azért ragaszkodik a pótlólagos feltáráshoz, mert meggyőződése, hogy a több mint tíz éve elvégzett exhumálás kegyeletsértő volt. Véleménye szerint erre enged következtetni az 1999. november 23. és december 15. között végzett munkálatokról készült önkormányzati jegyzőkönyv is, amely hetven-nyolcvan katona maradványainak áthelyezéséről tanúskodik.

Füzesséri József, Szikszó független polgármestere arról beszélt: bízik és reménykedik abban, hogy az előző városvezetés nem követett el kegyeletsértést, és a feltárásnál a szakemberek nem találnak erre utaló nyomokat.
"Óriási szégyen és szomorúság lenne egész Szikszó számára, ha kiderülne, tudatosan vagy hanyagságból mások elhunyt családtagjaival, szeretteivel nem az előírásoknak megfelelően bántak" - jegyezte meg.