Normális külső testhőmérsékletünk 32-33ºC, ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, a bőr melegedni kezd, az egyetlen hőleadási lehetőség az izzadás és a párologtatás lesz.

A nagy melegben az izzadás kétféle egészségi problémát okozhat: a kiszáradást és a nátriumvesztést. Ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk, akár ásványvízzel, akár enyhén megsózott csapvízzel, teával.

Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg.

Mi az a hőguta?

Hőgutát többnyire a nagy melegben, szabad térben végzett intenzív fizikai tevékenység okoz, például a munkavégzés vagy a hosszantartó sportolás. Ebben az állapotban az igen magas testhőmérséklet (40,5ºC fölött) károsíthatja a sejteket és a hőszabályozó központot. Súlyos, megfelelő kezelés hiányában életveszélyes állapot alakulhat ki.

Ezt a jelenséget tipikusan fiatal felnőtteken lehet észlelni, akik a rossz közérzet ellenére tovább edzenek. A kánikulában futni, kerékpározni inkább csak a reggeli vagy az esti órákban ajánlott. Aki mégis a biciklis túra mellett dönt a hétvégén, álljon meg a közterületi kifolyóknál, nyomós kutaknál, hűtse csuklóját, tarkóját, vizezze be a pólóját.

Mit tehetünk zárt térben?

A lakók jelentősen tudják csökkenteni a belsőtéri hőmérsékletet az épület adta lehetőségek jó kihasználásával. Az ablakokat napközben tartsuk zárva, a redőnyt eresszük le, a sötétítőfüggönyt húzzuk össze, csak éjszaka szellőztessünk.

A ventillátorral kapcsolatban fontos tudni, hogy még jobban kiszárít bennünket, mivel csak a belső meleg/forró levegőt forgatja. Ezért szakaszosan kapcsoljuk be, és fogyasszunk még több folyadékot. Párologtatót is elhelyezhetünk a szobában, a kicsit magasabb páratartalom hűvösebb érzetet kelt.

A klímaberendezést - ha van - szintén szakaszosan üzemeltessük, és tartsuk be a fokozatosság elvét: hazaérve folyamatosan csökkentsük a hőmérsékletet, elindulás előtt pedig egyre inkább közelítsük a beállítást a külső hőmérséklethez. Ki kell emelni, hogy a légkondicionálók működtetése jelentősen hozzájárul a helyi melegedéshez és a klímaváltozáshoz a közvetett szén-dioxid kibocsátás révén. Folyamatos üzemeltetésük csak a betegeket ellátó intézményekben indokolt. Egészséges embereknél csak átmeneti hűtésre szabad használni, különben csökkenti a hőmérséklethez való hosszú távú alkalmazkodó képességet.

Mire figyeljünk, ha autóba ülünk?

A legfontosabb, hogy soha ne hagyjunk gyermeket (de élő állatot se) parkoló, zárt gépkocsiban. A klímaberendezéssel felszerelt autókban is tartsuk be a fokozatosság elvét, illetve a légbefúvókat ne irányítsuk közvetlenül a testre.

A hőségben romlik a koncentráló képesség, ezért hosszú utakon gyakrabban álljunk meg pihenni. A töltőállomások hűtött üzlethelyiségeiben eltöltött 5-10 perc már nagyban segítheti a felfrissülést. Legyen nálunk megfelelő mennyiségű ivóvíz, akár hűtőtáskába készítve, olyan mennyiségben, hogy egy esetleges torlódás esetén is legyen nálunk elegendő folyadék. A légkondicionáló nélküli autóban is jól jöhet egy megnedvesített kendő, melyet csuklónkra, tarkónkra helyezve, hűthetjük magunkat.

Mire figyeljünk a vízpartokon?

Csak kijelölt helyen fürödjünk! A bányatavakban, a folyóvizekben ki nem jelölt helyeken nem csak balesetveszélyes fürdőzni, de fertőzést is kaphatunk, a vízminőséget ugyanis csak a kijelölt helyeken ellenőrzik. A kijelölt szabadvízi fürdőhelyekről az Országos Környezet-egészségügyi Intézet honlapján lehet tájékozódni, ahol egy térképes kereső is rendelkezésre áll (oki.antsz.hu lapon a "Fürdővíz" menüpontra kattintva), illetve az Európai Unió által kidolgozott minősítési rendszer alapján készült lista is megtalálható. A parton keressünk árnyékos helyet, 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a tűző napon, felhevült testtel ne ugorjunk a vízbe.

Mi az a hőségriasztás?

Az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriasztás, elsődlegesen az egészségügyi ellátó rendszer felkészítését szolgálja a várhatóan megnövekedő feladatokra, ugyanakkor a védelmi igazgatás, az együttműködő szervezetek tájékoztatása is rendeltetése, ám számukra semmilyen konkrét feladatot nem határoz meg, azt saját terveik szerint önállóan végzik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a lakosság tájékoztatása, tanácsokkal való ellátása.

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:
I. fok: figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot;
II. fok: riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot; I
II. fok: riadó jelzés: amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

Hazánkban a hőségriasztási rendszert először kísérleti jelleggel a fővárosban építették ki 2004-ben, majd 2006-tól az egész országra kiterjesztették.

A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozás is növekszik. A 2008-2011. évi hőséghullámok alatt 15-28 százalékos többlethalálozást mutattak ki, az esetek 20 százalék-a a 65 év alattiak, míg 80 százaléka az idősebbek körében következett be. A vezető halálokok a szív-érrendszeri és a légzőszervi betegségek.

A nemzetközi és hazai klímamodellek nagy valószínűséggel jelzik előre a mostanihoz hasonló, sőt még melegebb hőséghullámok egyre gyakoribb bekövetkeztét hazánkban is. Ezért is fontos, hogy az ilyenkor szükséges óvintézkedéseket mindenki megtegye, a tanácsokat megfogadja - írja az ÁNTSZ és az Országos Környezet-egészségügyi Intézet.