Az étkezési rostok növényi eredetű ballasztanyagok, amelyeket a test enzimatikus úton, a normál emésztési folyamatban nem bont le.

A Journal of Nutrition című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányhoz húsz önkéntes férfit toborozott Seema Hooda és kutatócsoportja az Illinois-i Egyetemen. A vizsgálatba bevont emberek vállalták, hogy minden nap elrágcsálnak egy 21 grammos, polidextrózból vagy kukoricapehelyből készült szeletet.

Mindkét rostanyagot gyakran használják péksüteményekben, müzlikben és reggeli szeletekben. A résztvevők székletmintáját elemezték a teszt elején, majd két hét elteltével újra. A DNS-elemzésből kiderült, hogy az elfogyasztott többlet rostanyag hatására két jótékony baktérium populációja lényegesen megemelkedett az önkéntesek bélrendszerében.

Az ellenőrző vizsgálat idejére jóval több Faecalibacterium keletkezett, egy gyulladásgátló hatású baktérium, amely véd a gyulladásos bélbetegségek ellen. Emelkedett a Lactobacillusok száma is, amelyeket egyébként probiotikumként kapszulákban szedünk vagy joghurtokban fogyasztunk.

A kutatók úgy vélik, azért szaporodott a barátságos baktériumok népessége, mert a nagyobb mennyiségben bevitt étkezési rostokkal megkapták azt, amit leginkább kedvelnek. A táplálkozási ajánlások szerint naponta 30 gramm étkezési rostot kellene fogyasztania egy felnőttnek, ám az Egyesült Államokban a legtöbben ennél jóval kevesebbet, mindössze 15 grammot vesznek magukhoz étrendjükben - idézte a tanulmányt a Scientific American című amerikai ismeretterjesztő portál.

Az eredmények arra utalnak, hogy a probiotikumok szedése helyett érdemesebb lenne a jótékony baktériumok számát helyben, az emésztőrendszerben szaporítani, amit elő lehet segíteni a prebiotikumként alkalmazott rostanyagok fogyasztásával.