A visszér megnevezés alatt nemcsak a lábakon látható, kék ereket értjük, hanem a mélyebben fekvő érhálózatot is, amelynek a tágulata gyakran olyan tünetek okoz - például lábdagadás, nehézláb érzés, éjszakai lábgörcsök -, amelyek kapcsán sokan nem gondolnak a vénák betegségének lehetőségére.

A probléma pedig éppen ebben rejlik, hiszen sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósult, esetleg szövődmények alakulnak ki a bőrön, például a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, kemény tapintásúvá válik. Holott a szövődmények, köztük a késői vénás lábszárfekély megjelenése, korai kezeléssel lennének megelőzhetőek - magyarázza Kósa Éva, az Oxygen Medical angiológusa.

A visszérbetegség oka többek között a visszerekben megnőtt nyomás, ami leggyakrabban a tartós ülő, álló testhelyzetből ered, és hosszabb idejű fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a vér pangásához, majd az erek kitágulásához vezet. Az örökletesség és az életmód is hozzájárulhat a visszérbetegség kialakulásához.

Kik hajlamosak a visszérbetegségre?

Azok, akiknek a családjában előfordul visszeresség, nagyobb valószínűséggel számíthat ennek megjelenésére. Rizikófaktornak számít az elhízás és a terhesség is. Az első trimeszter idején főként a hormonális hatások, később pedig a vénák nyomását okozó növekvő anyai és magzati testsúly miatt változik meg a vénás keringés. Gyakran a többedik terhesség esetén megjelenhetnek gáttáji és a kismedencei vénatágulatok is, ezek azonban a legtöbb esetben a szülést követően visszafejlődnek.

Akik hosszútávon álló-, illetve ülőmunkát végeznek, a vénás véráramlás egyik fontos feltételétől, a környező izmok munkájából adódó pumpafunkciótól vannak megfosztva.

A nagyobb melegben jobban kitágulnak az erek, és fokozódnak a panaszok. Ezért a visszérproblémával küzdőknek érdemes felkészülni a nyári kánikulára, illetve kerülni a forró fürdőket, szaunát.

Életmódtanácsok és megoldások

Akinek már vannak látható visszerei, vagy aki csak hajlamos a visszérbetegségre, az kerülje a hosszas állást, a nagyon magas sarkú cipőket. Kialakult visszértágulatok esetén a legfőbb eszköz a kompressziós zokni vagy harisnya viselése, de segíthet a meleg-hideg váltózuhany, a rendszeres mozgás, és a visszértorna is.

A nem műtéti megoldások számos esetben sikeresen megelőzhetik a késői szövődményeket és enyhíthetik a meglevő panaszokat, bár a már kialakult visszerek eltüntetésére nem alkalmasak - hangsúlyozza a szakértő.

A tágult visszerek eltávolítására a szklerotizációt alkalmazzák, amelynek során egy speciális anyag kisebb vénába fecskendezésével elzárják azt, majd felszívódásával megszűnik az adott érszakasz tágulata, valamint a különböző visszérműtétek jönnek szóba.

Mivel ezek a beavatkozások, amennyiben megoldható, a nyári időszakban nem javasoltak a kedvezőtlenebb gyógyulási feltételek miatt, érdemes a műtétre még a tavaszi hónapokat kihasználni, mielőtt beköszönt a kánikula.

A combon és a lábszáron lévő tágult, felületes, nagyobb visszerek eltávolítására számos műtéti eljárás ismeretes. A klasszikus műtéti megoldás mellett egyre több tapasztalat áll rendelkezésre a lézeres és rádiófrekvenciás kezelésekkel is. A műtéti megoldások széles tárházából mindig az egyénre szabott eljárást választja az érsebész, a beavatkozások egy része azonban egyelőre államilag nem finanszírozott.