Infostart.hu
eur:
357.37
usd:
313.58
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő

Megdöbbentő, hány ember halálát okozza a passzív dohányzás

Minden száz emberből egy a passzív dohányzás miatt hal meg, világszerte évente több mint 600 ezren esnek áldozatául a dohányosok szokásának, közülük 165 ezer gyerek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei a The Lancet című tudományos folyóiratban számoltak be az átfogó kutatásról, amely első alkalommal pásztázta globálisan a passzív dohányzás hatását.

A felmérésből kiderült, világszerte a gyerekek 40, a férfiak 35 és a nők 33 százaléka szenvedi el akaratlanul a dohányfüstöt. A WHO becslései szerint 379 ezren az ebből adódó szívbetegségben, 165 ezren légúti megbetegedésekben, mintegy 37 ezren asztmában, 21 ezernél is többen pedig tüdőrákban halnak meg.

A kutatók 2004-es adatokat vettek figyelembe, mert ennél frissebb számok nem állnak rendelkezésre a megfigyelt 192 országban.

A passzív dohányzás leginkább nőket sújtja, a mások cigarettafüstje miatt meghaló emberek 46 százaléka nő. A gyerekek és a férfiak aránya 28, illetve 26 százalék. A gyerekek mindenekelőtt a fejlődő országokban vannak kitéve veszélynek. A bolygó szegény országaiban különös veszélyt jelent, hogy a passzív dohányzás kéz a kézben jár a fertőző betegségekkel.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×