A rozmárok a jegesmedvékhez hasonlóan sok időt töltenek úszó jégtáblákon pihenés, vadászat és kicsinyeik táplálása céljából. Az északi-sarkvidék tengerein azonban nyaranta visszaszorulóban van a jég, ezért sok állat a partokon kénytelen összezsúfolódni.

Az olvadó jég hatása szembeötlő a Bering-szoros mindkét oldalán: az elmúlt négy nyárból az idei már a harmadik, amikor az északnyugat-alaszkai és az északkelet-szibériai partok egyes szakaszain a lassú mozgású, hosszú agyarú tengeri emlősök nagy számban tolongtak. Az alaszkai Point Lay közelében augusztusban nem kevesebb, mint 15 ezer állat gyűlt össze. A biológusok közlése szerint csak mostanában kezdenek szétszéledni, miután a hűvös őszi időben újra elkezdtek megerősödni a jégtáblák.

A zsúfolt partokon a rozmárok messze kerülnek a leggazdagabb kagyló-lelőhelyektől és más táplálékforrásoktól, a kicsinyeket pedig könnyen agyon is taposhatják. Tavaly egy másik alaszkai partszakaszon a biológusok 131 borjú tetemét találták meg, melyeken a csorda nagyobb tagjai láthatóan átgázoltak.

A jég visszahúzódását kutatók a globális felmelegedéssel hozzák összefüggésbe. Idén nyáron a műholdas mérések 1979-es kezdete óta a harmadik legnagyobb mértékű jégvisszahúzódást regisztrálták a sarki vizekben.

A jegesmedve 2008-ban került a veszélyeztetett fajok védelméről szóló amerikai törvény hatálya alá, a CBD most ugyanezt szeretné elérni a rozmárok esetében is, annak ellenére, hogy nagyon nehéz felmérni a számukat.

A vadon élő állatoknak és azok élőhelyeinek védelméért felelős amerikai kormányhivatal (Fish and Wildlife Service, FWS) múlt hónapban adta le ajánlását a veszélyeztetett fajok listájának bővítésére. Két beérkező tanulmány alapos kiértékelése miatt azonban 2011. január 31-ig meghosszabbították a határidőt.

Az egyik tanulmány szerint a Csukcs-tenger a század közepére évi három hónapra, az évszázad végére pedig akár öt hónapra is jégmentes lehet, és a Bering-tengeren is feltehetően hosszabbodik majd a jégmentes periódus. A másikban szereplő becslések szerint a jégtől függő rozmárok 40 százalék eséllyel kihalnak, vagy a kihalás közelébe kerülnek az évszázad végére.

A csendes-óceáni rozmárpopulációra vonatkozó legfrissebb becslés 129 ezer állatról szól, ez azonban feltehetően egy alsó határ, mert a becslés alapját képező orosz és amerikai légi felvételek részlegesek - közölte Joel Garlich-Miller, az FWS biológusa.

A csukcs-tengeri olajkitermelés és más fejlesztések hívei feltehetően ellenzik majd a rozmár védetté nyilvánítását, akárcsak maga Alaszka állam, amely támogatja a rozmárok élőhelyein folyó kitermelést. A jegesmedve védelme ellen is fellebbezést nyújtott be, és formálisan ellenzi valamennyi jégtől függő fókaféle védetté nyilvánítását.