Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

"Itt az ideje, hogy a hollywooditól eltérő fénybe állítsuk Drakulát"

A Drakula néven elhíresült Vlad havasalföldi fejedelem a róla keltett vámpírlegendával ellentétben nem az a vérszomjas zsarnok volt, ahogy megismerte a világ, csupán a rossz nyugat-európai propaganda áldozata lett. Legalábbis ezt támasztja alá egy, a minap Bukarestben megnyílt kiállítás.

A kiállítást kifejezetten azzal a céllal rendezték meg, hogy rehabilitálják a Vlad Tepes (Karóbahúzó Vlad) néven is emlegetett főnemest, aki a XV. században uralkodott a Havasalföldön.

"Drakula kétségtelenül kegyetlen volt, de nem kegyetlenebb, mint korának más fejedelmei" - jelentette ki Margot Rauch, a pénteken megnyílt Drakula - Vajda és vámpír című kiállítás osztrák kurátora.

Vlad 1431-ben született Romániában. Havasalföldön 1456 és 1462 között, majd 1476-ban uralkodott. A becslések szerint ez idő alatt ötvenezer ember halála száradt a lelkén: ezrével húzatta karóba válogatás nélkül politikai ellenfeleit, a bűnözőket és az elfogott törököket. Egyéb kegyetlenkedések is bőven szerepeltek a listáján: sokakat kínoztatott halálra a legkülönbözőbb módokon.

Mindezen történelmi tények ellenére a kurátor mégis úgy vélekedett, hogy "a rossz propaganda áldozata volt". A kiállításon bemutatott történelmi tanulmányok sora utalt rá: a Vladról kialakult legendák "azt a célt szolgálták, hogy Európa keleti részét primitív vidékként és a gonosz forrásaként mutassák be" - mondta el Rauch.

A tárlaton két híres Vlad portré is szerepel a bécsi Szépművészeti Múzeum és az innsbrucki Ambras kastélymúzeum gyűjteményéből, és olyan kézírásos dokumentumok is láthatók, amelyek vérszomjas őrültként festik le a főurat. Egy 1500-as évekből származó nyomat például étkezés közben ábrázolja, mialatt karóba húzott és levágott végtagú emberek tucatjai láthatók körülötte. Ugyanakkor sok román hősként tekint rá, hiszen sikeresen küzdött a török hódítók ellen.

Legendája ihlette meg Bram Stokert, akinek 1897-ben jelent meg Drakula című rémregénye. A történet számtalan további könyv, film és tévéfilm forrása lett. A sápadt bőrű, véres fogú, karmos ujjú, és fekete köpenyt viselő Drakula-imázs azonban jobbára az 1930 és 1960 között a hollywoodi Universal stúdióban készült hét Drakula-filmből vált ismertté - emlékeztetett a brit Telegraph a kiállításról megjelent cikkben.

"Itt az ideje, hogy a hollywooditól eltérő fénybe állítsuk Vlad Drakulát" - hangsúlyozta a kiállítás kurátora.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×