A domesztikálás két különböző régióban, két különböző korszakban zajlott. Először Mexikó déli-központi részén háziasították a pulykát Kr. e. 800 táján, majd hatszáz évvel később, Kr. e. 200 körül az Egyesült Államok mai területének délnyugati részén. A két népcsoport kapcsolatban lehetett egymással, s így a tenyésztés fortélyait is megoszthatta egymással.

S míg napjainkban a pulykáról leginkább ízletes húsa jut eszünkbe, az amerikai őslakosok kezdetben nem étkezési célokból szaporították e szárnyast. "Érdekes módon a domesztikált pulykákat eredetileg a tollazatukért tenyésztették, amelyekre különböző szertartások alkalmával volt szükség, de készítettek belőlük ruházatot és fejdíszt is. Csupán később, Kr. u. 1100 táján nyert a pulykahús fontos szerepet az anaszázi indiánok táplálkozásában" - hangsúlyozta Camilla Speller, a tanulmány vezetőszerzője.

Dongya Yang arra mutatott rá, hogy az új tanulmány két kutatócsoport együttműködésében született: az első az ősi pulykacsontok DNS-vizsgálatát végezte, szám szerint 149 darabét, a másik a szárnyas 38 darab megkövesedett maradványát elemezte, amelyek összesen 38 régészeti helyszínről kerültek elő.

A kutatások arra derítettek fényt, hogy elsőként az aztékokat megelőző népesség domesztikálta a pulykát Mexikó déli és középső részén. A pulykákat ketrecben tartották, de némely településen szabadon is kóborolhattak. Az anaszázi indiánok viszont, akik az Egyesült Államok mai területének délnyugati részén éltek, tenyésztették ugyan a pulykát, de befogták a vadon élő egyedeket is.

A DNS-vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a délnyugati pulykák az adott térségben ma élő vad populációval mutatnak leginkább rokonságot. Az eredeti délnyugati tenyészvonal viszont az évszázadok során nagy valószínűséggel kihalt. "A jelek szerint csupán az aztékok által kitenyésztett pulyka élte meg a modern kort" - hangsúlyozta Camilla Speller.

A kutatók mindazonáltal nem voltak képesek pontosan azonosítani az azték vérvonalat. A kapcsolat a jelenkori pulykapopulációval meglehetősen bonyolult: a spanyol hódítók az azték pulykákat magukkal vitték az óhazába, ahol nagy szenzációt keltettek.

"A következő két évszázad során Európában számtalan pulykafajtát tenyésztettek ki, majd a XVIII. században az európai szárnyasokat vitték magukkal az első telepesek az Újvilágba. Ezek voltak az asztalunkra kerülő pulykák ősei" - magyarázta Camilla Speller.