Az 1980-as évek végén fedezték fel az úgynevezett higiénia hipotézist, amely szerint, ha kora gyermekkorban valaki nem szenved el fertőzéseket, akkor nem érik meg rendesen az immunrendszere, és emiatt a későbbiekben kóros reakciót fejleszthet ki a baktériumokkal és vírusokkal szemben.

A hipotézis választ ad arra a kérdésre is, hogy miért gyakoribbak szénanáthás és ekcémás megbetegedések a kiscsaládokban élő gyermekeknél, mint a nagy családokban felnövekvő gyermekek körében, akik feltehetően több fertőzésen estek át.

A bőr normál mikroflórájának, vagyis a bőr felszínén élő mikroszkopikus és rendszerint ártalmatlan baktériumoknak egyike a staphillococcus. A kutatás során egy olyan, korábban nem ismert folyamatra derült fény, melynek során a staphillococcus baktérium megakadályozta a bőr gyulladását.

A folyamat a staphillococcus és a bőr leggyakoribb sejttípusaként ismert keratinociták együtthatása által valósul meg. A kutatók azt is felfedezték, hogy a bőr sérülése után jelentkező normál gyulladás kialakulásához a Toll-like receptor 3 (TLR3) aktivációja is szükséges.

A keratinocitáknak erre a receptorra van szükségük ahhoz, hogy a normál gyulladásos folyamat kialakuljon. Ahhoz pedig, hogy ez a folyamat ne tolódjon el túlságosan agresszív irányba, nélkülözhetetlen a staphillococcus baktérium jelenléte.

A felfedezés így új utakat nyithat meg a gyulladásos bőrbetegségek kezelésében is.