Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás

Hitte volna, hogy visszasírjuk a régi rendszert?

Húsz évvel a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után a volt kommunista országok lakosságának többsége támogatja a szabad piac és a többpárti demokrácia megjelenését, azonban ez a lelkesedés nem egyformán jellemző a kelet-közép európai országokra. A magyarok 77 százaléka nem hisz a jelenlegi politikai rendszerben, 91 százaléka szerint az ország rossz úton halad. Összességében a régió messze legpesszimistábbjai a magyarok, mindössze 15 százalékuk mondja azt, hogy elégedett a személyes életével - derül ki a Pew Global Attitudes Project legfrissebb felméréséből.

Egy 1991-ben készült felmérés szerint még a magyarok több mint háromnegyede örült a kapitalizmus és a demokrácia beköszöntének, mostanra már csak a lakosság fele lelkes a szabadság ezen intézményeiért. A volt kommunista országok közül csak olyanok pesszimistábbak nálunk, mint Bulgária, Ukrajna és Oroszország. A volt kelet-német lakosság és a csehek maradtak a leglelkesebbek.

Az előző rendszert még azok is visszasírják, akik nem is emlékezhetnek rá

Az érdekesség az, hogy a magyar fiatalok szinte ugyanolyan kevéssé vannak jó véleményről a demokrácia és a szabad piac intézményéről, mint az ötvenes-hatvanas években járó lakosság, miközben sokkal kevesebb emlékkel rendelkeznek az akkori időkről. A 18-29 éves magyar fiatalok 60 százaléka tartja jónak a demokráciát és alig több mint a fele a piacgazdaságot. Ez az arány a lengyeleknél mindkét kategóriában 80 százalék körüli.

Annak ellenére, hogy lakosság többsége azért mégis támogatja a demokráciát, annak magyar megvalósulásával szemben 77 százalék elégedetlen, 91 érzi úgy, hogy az ország rossz úton halad, és csak 38 azt, hogy szavazata hatással van az aktuális politikai életre.

Nemcsak a politikai és gazdasági rendszerrel szemben kiábrándultak a magyarok, az általános személyes életével mindössze 15 százalék elégedett, vagyis alig történt emelkedés a '91-es adatfelmérés óta, pedig a legtöbb régiós országban nagy változás állt be a vasfüggöny leomlása óta - a magyarhoz hasonló mély depresszió után mára a lakosság közel fele elégedett a legtöbb országban.

A legtöbb volt szocialista országban még nagy a varázsa az erős politikai vezetésnek, csak a csehek, lengyelek és a volt kelet-németek többsége hisz abban, hogy a demokratikus intézmények, mint a parlament a legjobb módja az ország gondjai megoldásának.

A régió országai (Oroszország, Szlovákia és az egykori Kelet-Németország kivételével) első helyre sorolják nemzeti problémák közt a korrupciót. A megkérdezett magyarok 76 százaléka tartja a legnagyobb problémának, míg a bűnözés ennél hat százalékponttal kevesebbet kapott. Érdekesség még, hogy csak három országban került a top-problémák közé a szennyezés - Magyarországon, Ukrajnában és Oroszországban.

Az EU tagság megítélése is nagyon változó a tagországokban. Válaszuk szerint inkább jónak érzik a spanyolok, lengyelek és szlovákok többsége, míg a magyarok közül csak 20 százaléka mondja ugyanezt.

Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: itt az almageddon

Apáti Ferenc: itt az almageddon

Nem várható áremelés, pedig az idei lehet az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb almatermése Magyarországon. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozásai szerint a termés 130-140 ezer tonna körül alakulhat, ami jelentősen elmarad a tavalyi 170 ezer tonnától, és töredéke a kedvező évjáratokban megszokott szintnek.

Németh Nándor az úszóváltó Eb-aranyáról: ha Kristóf úszik, akkor igazából nem baj, hogy borul a sorrend

A 4x100 méteres gyorsváltó Eb-aranya után a négyesfogat már nagyobb motivációt jelent Németh Nándornak, mint eddigi fő száma, a 100 m gyors. Az egyéniben vb-bronzérmes úszó az InfoRádiónak azt is elárulta, hogy csak a délutáni döntő előtt gyakorolta a repülőrajtot a váltóra, amikor kiderült, hogy a kétszeres olimpiai bajnok Milák Kristóf is tagja lesz a négyesnek.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Ma tartományi parlamenti választást tartanak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár dönthet az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont körüli vereséget szenvedhet. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×