Martin Wiesmann, a müncheni egyetem neuroradiológusa a Die Welt című német lapnak (www.welt.de) elmondta, hogy a mesterséges szagokkal ellentétben a szervezet által kibocsátott illatanyagok rögzített viselkedési programokat indítanak be.

Miután megszagolták a félelem keltette izzadságmintákat, a kísérlet résztvevőinek viselkedése három területen változott meg. Egy kérdőíven azt állították, hogy ők maguk félénkebbnek érezték magukat az izzadság észlelése után, mint előtte. Kártyázásnál pedig visszafogottabb viselkedést tanúsítottak, mintha biztosra mennének.

A funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat pedig az agyban is kimutatott változásokat. Nem csupán a szagokért felelős területek aktiválódtak, hanem az érzelmi változásokért és az emlékezetért felelős régiók is.

Az ember testszaga sok mindentől függ - többek közt attól, mikor zuhanyozott utoljára, mennyire izzadós, vagy hogy például evett-e fokhagymát. Ezen kívül a kor, a nem és a genetika is szerepet játszik benne. Minél közelebbi rokona egymásnak két ember, annál inkább hasonlít a testszaguk. Az is érdekes megfigyelés, hogy valószínűleg az ember érzelmi állapota is hatással van testszagára.

Az állatok is kommunikálnak testszaguk segítségével - ezt legjobban a párkeresés szemlélteti. De vészhelyzetben is megbízhatnak a szagjelzésekben. A zebracsordának például csak a szélső tagjai látják az őket fenyegető oroszlánt, a szag-kommunikáció által azonban az egész csorda értesül a veszélyről.

Azt egyelőre nem tudni, mennyire hatnak az ember esetében ezek a mechanizmusok, de mindenesetre úgy tűnik, hogy sokkal erősebben befolyásolja életünket a szaglás, mint eddig sejtettük - vélekedett Wiesmann.