Spanyolországban nagyobb a szőlőtermesztésre szánt földterületek aránya, mint bárhol máshol a világon, épp ezért a mediterrán ország az "éghajlatváltozás frontvonalában van" - figyelmeztetett Juan Francisco Cacho, a Zaragozai Egyetem borszakértője.

Az országot - amely már így is a legszárazabb Európában - "afrikanizálódás" fenyegeti, vagyis félő, hogy éghajlata és területének akár egyharmada "súlyosan" elsivatagosodik - állítja a környezetvédelmi minisztérium.

És bár borászok is tudják, hogy a szőlő szereti a napot, a túl nagy hőség árthat a megfelelő érésnek - mondta Cacho. A hőhullámok megfosztják a szőlőt a cukortól, míg azok az összetevők, amelyek a bor aromáját, állagát és színét adják, lassabban érnek be.

A spanyol borászoknak így két választásuk van: vagy előbb szüretelnek, amitől megfelelő alkoholtartalmú, de még mindig "zöld" lesz a bor, vagy később szedik le a gyümölcsöt, de akkor a jobb minőségű szőlő magasabb alkoholtartalomhoz vezet. "A borászok inkább kivárnak... A mai borok gyakran 14, 15, vagy akár 16 százalékosok is lehetnek a korábbi 12 százalékoshoz képest" - mondta a szakember.

A borászok több lehetőséget is vizsgálnak az érés lelassítására, ezek egyike hogy magasabbra költöztetik a termesztést. "Magasabban a szőlő kevesebbet szenved a hőségtől, az éjszakák hűvösebbek, ami lehetővé teszi a jobb érést" - mondta Mireia Torres, egy katalán borászat igazgatója. A nagyobb magasság a korábban legtöbbnek gondolt nyolcszáz méter helyett 15 éven belül akár az ezer métert is elérheti.

A borászok már vásárolják a magasabban fekvő földeket - számolt be Juan Francisco Cacho.