Utóbbiak esetében persze nem mindegy milyet választunk, hiszen számos olyan kutatás látott napvilágot, melyek azt bizonyítják, hogy egy rossz krémtől nem csak pattanásokat, de akár még bőrrákot is kaphatunk - írja a pénzcentrum.hu.

Az Amerikában tevékenykedő független környezetvédő szervezet, az Environmental Working Group tavaly végzett kutatása szerint 952 forgalomban lévő napkrém közül mindössze 15% alkalmas az UV A és UV B sugárzás blokkolására amellett, hogy alig tartalmaznak egészségkárosító összetevőket. Az eredmények szerint a legalább 30-as faktorszámú termékek 7%-a csak leégés ellen, azaz az UV B sugarak ellen véd, a bőrkárosító és potenciálisan rákkeltő A sugarakat azonban nem szűri ki.

További probléma, hogy a vizsgált napkrémek 48%-a olyan hatóanyagokat tartalmaz, melyek percek, vagy órák alatt lebomlanak az erős napfényben, védtelenül hagyva így a bőrt, sőt rengeteg naptej káros, mi több, rákkeltő anyagokat tartalmaz.

Kenjünk, vagy ne kenjünk?

Az orvosok, és bőrgyógyászok többsége egyetért azzal, hogy napvédő krémre mindenképp szükség van, mégis évről évre napvilágot látnak olyan kutatások, melyek szerint egyes - a legtöbb krémben általánosan megtalálható - összetevők kifejezetten rákkeltő hatásúak.

Egyes alapanyagok, melyek elsősorban a krém megfelelő állagának biztosításához szükségesek, még az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) tiltólistáján is szerepelnek (például a PABA, a benzophenone, vagy a triethanolamine).

2007-ben két olyan tanulmány is napvilágot látott, melyek a napkrémekben található oxybenzone nevű anyagot vizsgálták, amely elvileg az UVA/UVB sugarak elnyeléséért felelős. Erről az anyagról kiderült, hogy fokozza az UVA elnyelődését a mélyebb rétegekbe, így végső soron rákkeltő hatású.

Persze a jelentések közzététele után sok napkrém gyártó lecserélte a szóban forgó anyagokat biztonságosabbnak mondott összetevőkre, de ezek megbízhatóságáról is kiderülhet még bármi. A legbiztosabb, ha természetes módon védekezünk a káros sugarak ellen: kerüljük az extrém napozást, délben a direkt napfényt, és sötét ruhát hordunk, ennek napfényvédő ereje ugyanis jobb bármelyik krémnél.

Több kutatás azt is bizonyítja, hogy melanoma kialakulásának kisebb esélye van azoknál, akik rendszeresen napon tartózkodnak, míg akik életük során legalább kétszer komolyabban leégtek, nagyobb eséllyel kapnak bőrrákot. Ez tehát azt jelenti, hogy nem önmagában a napozás veszélyes, hanem a leégések okozta bőrsérülések.

Milyet vegyünk?

Ha napkrémet veszünk, mindenképp figyeljünk arra, hogy az UVA sugarak ellen is védelmet biztosítson, még ha ezek legtöbbjéért borsos összeget is elkérnek. Magasabb faktorszám esetén ne higgyük azt, hogy arányosan több időt is tölthetünk velük a napon, vagy hogy kevesebbet is elég bőrünkre kenni.

A Newcastle University egyik kutatása szerint például az emberek legtöbbje csak a szükséges mennyiség negyedét keni magára napozás előtt, holott még egy fürdőruhát viselő nő számára is legalább 6 teáskanálnyi krémre van szükség. Fontos az is, hogy napozás előtt legalább 20 perccel kenjük magunkra a krémet, és ismételjük meg 30 percenként.

Ha a táblázaton végignézünk, látszik, hogy egy kis körültekintéssel, és némi fáradtsággal több száz forintot is spórolhatunk ugyanazon terméken. A Nivea Sun, a Garnier Ambre Solaire és a Hawaiian Tropic krémek mindegyikén szerepel, hogy UVA sugarak ellen is védelmet nyújtanak, ugyanez a jóval olcsóbb, saját márkás termékekről már nem mondható el. Ki-ki döntse el tehát maga, hogy mennyit szán bőre egészségére.