Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Belebetegedhetünk állásunk elvesztésébe

Az állás elvesztése nem csak pénzügyi gondot jelent, hanem beteggé is teheti az elbocsátottakat, ebben a helyzetben valószínűbb, hogy magas vérnyomásuk, szívproblémájuk, szélütésük vagy cukorbetegségük lesz

"Manapság mindenki elveszítheti az állását - figyelmeztet Kate Strully, a New York állambeli Albany Egyetem szociológusa. - Jobb, ha tudjuk, hogy ez milyen hatást gyakorol az egészségre, és meg kell próbálnunk enyhíteni a károkat".

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a nem teljesen egészséges emberek hamarabb veszítik el állásukat, mint egészséges társaik. Strully most azt vizsgálta meg több, 1999 és 2003 között - tehát még a mostani recesszió előtt - készült amerikai felmérés alapján, hogy fordított esetben, az állás elvesztése befolyásolja-e az egészségi állapotot. Arra az eredményre jutott, hogy azoknál akik önhibájukon kívül lettek munkanélküliek, ötvennégy százalékkal nagyobb eséllyel következik be az egészségi állapot hanyatlása - olvasható a Die Welt című német lap internetes kiadásában (www.welt.de).

Akik előtte makkegészségesnek érezték magukat, a hirtelen állásvesztéssel több mint nyolcvan százalékkal megnőtt az esélyük arra, hogy különböző panaszaik jelentkeznek, például magas vérnyomás, szívprobléma és cukorbetegség - írta Strully a Demography című szaklapban.

A kutatás kimutatta, hogy a lakosság egészsége nem csak az egészségügyi ellátástól függ, hanem a munkapiac szerkezetétől és a gazdaság állapotától is. A szociológus konkrét javaslatokat fogalmazott meg a kutatásai alapján: "Fontos, hogy közvetlenül a veszteség után fokozottan vigyázzunk magunkra, például stresszkezeléssel, egészséges táplálkozással és elegendő mozgással".

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×