Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 20. szombat Rafael

Az első magyar nő a világ tetején

Pénteken ért haza a Himalájából az első magyar hegymászónő, aki május 21-én meghódította a 8848 méteres Mount Everestet. Ugyan Anita elmondta: bár az út nehéz volt, egyszer sem gondolt arra, hogy feladja, mivel nagyon szeretett volna feljutni a világ legmagasabb pontjára.

Ugyan Anita a 150. nő, aki feljutott a Mount Everestre, közülük ő volt az első magyar. Egyszer már neki indult, 2001-ben Nepál felől közelítve 7800 méter magasra jutott.

Azóta azonban többször járt már 8000 méternél magasabb csúcsokon, idén pedig ismét nekivágott a világ legmagasabb pontjának, egy nemzetközi vegyes csapat tagjaként.

Budapestről március végén indult el, először az alaptáborban 11 napot töltött akklimatizálódással, a szervezet a környezethez való alkalmazkodóképességének kialakítása azonban ezzel még nem ért véget. Többször járta meg az 1-es, 2-es és 3-as táborokat, és tért vissza az alaptáborba, hogy kellő kondícióval vághasson neki a csúcsnak.

Ez után egy kéthetes rossz időjárás következett, így Ugyan Anita csúcstámadása eltolódott. Csapatával május 17-én indult el az alaptáborból a 2. táborba, majd május 20-án este 9 órakor indultak el a csúcsra.

Másnap reggel 6 órakor érték el a tetőt, és fél órát tartózkodtak ott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott – videó

„Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott. Az alkotmánybírók is kimondták, hogy vége van. Sulyok Tamásnak és Polt Péternek mennie kell” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Az Európai Tanács ülésén kiemelt téma volt az EU–Kína kereskedelmi kapcsolat fenntarthatatlansága: a napi egymilliárd eurós uniós kereskedelmi deficit és a kínai állami támogatásokkal megtámasztott túlkapacitások egyre nagyobb nyomást helyeznek az európai iparra. Az Európai Bizottság szóvivője a Portfolio-nak arról beszélt, hogy Brüsszel párhuzamosan folytat diplomáciai egyeztetéseket Pekinggel és készít elő védintézkedéseket, miközben méltányosságot és kölcsönösséget vár a piaci hozzáférésben. Az OECD friss adatai alátámasztják az uniós aggályokat: a kínai iparvállalatok árbevétel-arányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak, mint OECD-beli versenytársaik. Brüsszel egyre inkább a belső piaci korlátozások felé fordul, amely a Magyarországra érkező kínai beruházásokat is fenyegeti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×