Az időzónáról időzónára haladó környezetvédő akció során, helyi idő szerint 20 óra 30 perctől egy órán át sötétség borult az egyiptomi piramisokra, a sydneyi operaházra, az Eiffel-toronyra - itt biztonsági okokból csak néhány percre -, a Louvre-ra, a Notre Dame székesegyházra és a Diadalívre, a londoni parlamentre és a London Eye óriáskerékre, az athéni Akropoliszra, a római Szent Péter bazilikára és a Colosseumra, a pekingi olimpiai stadionra, a Kuala Lumpur-i Petronas-toronyra és még számos más nevezetességre szerte a világon.

Kialudtak a fények egy antarktiszi kutatóállomáson is, de sötétbe borultak a szingapúri üzleti negyed és 52 spanyolországi nagyváros épületei, arra bátorítva az embereket, hogy csökkentsék az energiafelhasználást és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) tájékoztatása szerint 88 ország mintegy négyezer városa jelezte a Föld órájához való csatlakozást. A globális megmozdulás célja, hogy felhívják a figyelmet az éghajlatváltozásra. "A fények lekapcsolásának legfőbb oka az, hogy szeretnénk rávenni az embereket: ha csak egy órára is, de gondolják át, miként tudnának kisebb szén-dioxidnyomot hagyni" - mondta az akciót vezető Andy Ridley Sydney híres Bondi-strandján.

A mozgalom 2007-ben indult Sydneyből, akkor még csak az ausztrál metropoliszban hunytak ki a fények. Ezt követte a 2008-as akció, amelyben már világszerte nagyjából 500 város vett részt. Az idén Magyarországon 53 falu és város csatlakozott az akcióhoz.

A világméretű akcióra egy nappal a decemberi nagyszabású klímakonferenciát előkészítő bonni tárgyalások előtt kerül sor.