A Magas-Tátra déli lejtőin 2004. november 19-én végigsöprő orkánszerű szélben a TANAP kezelésében lévő 50 ezer hektár egynegyede pusztult el.

Azóta szárazság és többször rekordmeleg tizedelte tovább a fenyveseket, átalakult a talaj összetétele és vészesen elszaporodtak a szúrajok. "A nemzeti park megalapítása óta nem volt ilyen nagy a baj" - mondta Peter Fleischer, az országos erdészeti igazgatóság munkatársa.

"A szúinvázót lehetetlen feltartóztatni. A kártevők a legvédettebb területekre is behatoltak, ahová a munkatársaink nem tudnak eljutni" - tette hozzá Peter Liska, a TANAP igazgatója.

A megközelíthetetlen területeken valószínűleg teljesen tönkremegy az erdő. Tavaly kétezer hektárról tüntette el a fenyőket a szú - mondta Liska.

Civil környezetvédők úgy vélik, hogy a nemzeti park vezetői felelősek a kialakult helyzetért. Álláspontjuk szerint a 2004-es természeti csapás után érintetlenül kellett volna hagyni az erdőt, hogy a maga erejéből újuljon meg, a park menedzsmentje viszont a kidőlt fák kitermelése mellett döntött. "Ha nem húztak volna ki minden csonkot, akkor nem lettek volna katasztrofális következményei a viharnak" - mondta Erik Balaz, a VLK környezetvédelmi mozgalom vezetője.

A szlovák kormány 2013-ig összesen 1,5 milliárd koronát (12 milliárd forint) fordít a szúinvázió elleni küzdelemre. A Magas-Tátra megmentésére kidolgozott terv szerint lombos fákat fognak telepíteni, amelyek jobban ellenállnak a kártevőknek és a talajban végbemenő változásoknak - mondta Peter Fleischer.