A vizsgálatokat két afrikai városban folytatták a kutatók, és azt találták, hogy a gyerekeknek határozottan nagyobb az esélyük a túlélésre akkor, ha anyai nagymamájuk - akinek nincs saját csemetéje - besegít a gondozásban, nevelésben.

A kutatás eredményei azt az evolúciós teóriát látszanak erősíteni, amely szerint a menopauza oka egyenesen az, hogy biztosan legyen valaki, aki segít a fiatal édesanyáknak gyermekük, gyermekeik gondozásában.

Egy alternatív elképzelés szerint ugyanakkor a klimax azért van, hogy az idősebb nők kevésbé legyenek kitéve a szülés veszélyeinek.

A kutatáshoz a tudósok két afrikai város, Keneba és Manduar orvosi központjainak 1950 és 1975 között felhalmozott adatait használták fel.

A vizsgálat megmutatta, hogy a nagymamák inkább a lányuk, mintsem fiuk gyermekeinek gondozásában segítenek, hiszen esetükben biztosak lehetnek abban, hogy unokáik az ő génjeiket viszik tovább.

A kutatás bebizonyította azt is, hogy javítja a gyerekek túlélési esélyeit, főleg abban a korban - az első és a második életév közötti időszakban -, amikor az anyák elválasztják a kicsiket, és esetleg újra teherbe esnek.

Az is kiderült, hogy az a nagymama, akinél még nem következett be a menopauza, és akár újabb gyermeket vállalhatna, jóval kisebb eséllyel foglalkozik unokájával, mint az a nagyi, aki már nem szülhet.