A csacsit a gondozók rakták a farkas kifutójába. A ragadozó táplálékának szánták, a farkast azonban ilyen szempontból nem érdekelte a szamár.
A két állat együtt töltötte a kifutóban az elmúlt tíz napot: elválaszthatatlanok.
A környékbeliek elözönlötték helyet, hogy láthassák a furcsa párt.
A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.
Bűzlik a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág, döglött kagylók százai lebegnek a vízen, miközben a ragadozó halak valóságos lakomát csapnak körülöttük. Mégis mi okozhatja a tömeges pusztulást?
Kyiv's mayor declares a day of mourning after the major drone and missile attack on the Ukrainian capital.
28 °C
