Címke: aszály (258 cikk)

Felgyorsult a terület kiszáradása, az ok a globális felmelegedés: az elmúlt huszonhat évből tizenhárom aszályos volt. Az utóbbi négy évben összesen csak 644 nap nem minősült száraznak. Van, ahol a talajvíz már csak hat méteres mélységben érhető el. Az ENSZ már 2020-ban félsivatagnak nyilvánította a Homokhátságot, amelynek problémáiról a közelmúltban egy szegedi konferencián beszéltek a kutatók, köztük Sipos György egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője, akivel most az InfoRádió készített interjút.

Homokos "partja" van a Tisza közepének, olyan alacsony a víz. És ez egyáltalán nem csupán esztétikai probléma.

A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az értékmentő öntözési célú vízhasználatra 30 napig.

Ha az idei szüret is olyan kedvezőtlenül alakul, mint a tavalyi vagy esetleg jön egy komolyabb fagy, akkor nem mérséklődik a kávé világpiaci ára, hanem várhatóan még egy évig a jelenlegihez közeli szinten marad – mondta az InfoRádióban Nezvál Máté. A kávépiaci szakértő szerint hosszabb távon nem is az éghajlatváltozás jelenti az igazi kihívást, hanem a fenntarthatóság.

Az alacsony vízállás szűkebb életteret biztosít, és határt szabhat a folyóból való vízkivételnek is. Ha valóban nem lesz idén semmilyen árhullám, az negatívan befolyásolhatja az élővilágot, mivel egy-egy árhullám idején mocsaras, lápos részek töltődnek fel vízzel.

Mélyponton van a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén a hóban tárolt víz mennyisége. Pontosabban a Tiszáéban annyira alacsony, hogy igazából nem is mérhető.

Még az erdészeket is meglepte az a jövőkép, melyet a különböző klímaszcenáriók jeleztek előre – mondta az InfoRádióban a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Mészáros Péter figyelmeztetett: az aszály és a nem megfelelő mennyiségű téli csapadék miatt a pesti oldalon 2050-re gyakorlatilag megszűnhetnek a zárt erdők, és felnyíló, sztyeppszerű környezet fogadhatja az odalátogatókat.

Az ország nagy részén egy évszaknyi víz hiányzik a termőtalajból, figyelmeztet az HungaroMet. A téli aszály komoly gondot jelent a mezőgazdaságnak. Fehér Balázs meteorológust, a HungaroMet munkatársát kérdeztük.

Nehéz évet zárt a magyar mezőgazdaság, az ágazat teljesítménye 2023-hoz képest visszaesést mutatott. Az állattenyésztési szektorban ugyanakkor némi növekedés volt tapasztalható, ami bizakodásra adhat okot.

A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket, és adhat tájékoztatást a gazdálkodóknak a jövőben, hogy milyen a növényzet, illetve a talaj nedvességállapota.

A szárazság két állam kivételével az USA teljes területére kiterjed, összesen mintegy 150 millió embert érintve.

Az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodást és a hidrológiai kockázatok mérséklését célozza meg Magyarország és Szerbia új együttműködése a Tisza mentén. A vízügyi szakemberek itt is ugyanazzal a kihívással küzdenek, mint a Duna vagy más folyók mellett: aszály idején nincs elég víz, árvíz idején pedig nincs hová elvezetni.

Az ipari növények és az időszaki gyep elterjedése, valamint a pihentetett területek növekedése mellett az időjárási viszontagságok is hozzájárultak ahhoz, hogy idén több gabonaféle esetében is csökkent a betakarított területek mérete – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Szigethy-Ambrus Nikoletta hozzátette: idén várhatóan kevesebb lesz a betakarított malmi búza, ami egyes élelmiszerek árain is meglátszódik majd.

A jelenség veszélyt jelent a vízellátásra – figyelmeztet az ENSZ egyik szakosított szervezete.

Az árvízi védekezés nehézségeiről és költségeiről, a többletvíz megtartásának lehetőségeiről, de még a hódok okozta veszélyről is beszélt Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A víz körforgása, a hidrológiai ciklus felgyorsult az elmúlt évtizedekben, ezért váltják kis eltéréssel az aszályokat az árvizek - erről is beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Szöllősi-Nagy András hidrológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára.

Egy másik fontos tényező, ami nélkül sokkal durvább helyzet is kialakulhatott volna, az alpesi havazás.

3900 tűzoltót mozgósítottak.

Gyenge, közepes körtetermés várható idén Magyarországon, mivel az aszály nem kedvezett az érésének, így sok helyen apró maradt – mondta az InfoRádióban a FruitVeb elnöke. Apáti Ferenc arról is beszélt, hogy a klimatikus viszonyok változása miatt a gazdáknak egyre kevésbé éri meg körtét termeszteni.

Meteorológia: az átlagosnál kétszer több hőségnap volt idén nyáron